Pocahontas és John Rolfe frigye ideiglenes békét teremtett az őslakók és a gyarmatosítók között
2021. április 5. 09:25 Múlt-kor
407 éve, 1614. április 5-én ment férjhez Pocahontas, a póheten törzsszövetség főnökének leánya a Virginia állambeli Jamestownban az angol dohányültetvényeshez, John Rolfe-hoz. A frigy ideiglenes békét teremtett az őslakók és a gyarmatosítók között.
Korábban
Az amerikai történelem egyik legromantikusabb legendája az „indián királylány”, Pocahontas és az angol telepes, John Rolfe szerelme – nem csoda, hogy a sztorit a Disney-mesegyár sem hagyta ki. De ki volt valójában a mesebeli indián lány, és hogy szólt valójában a története?
1607 májusában mintegy 100 angol telepes vetette meg a lábát a virginiai gyarmaton, a James folyó mentén, hogy megalapítsák Jamestownt, az Újvilág első állandó angol települését. A maroknyi pionír embertelen gyötrelmeket állt ki: éhség és járványok kínozták őket, és az indiánok is szüntelenül támadták a közösséget. Az angolok egyik vezetőjét, a környéket feltérképező John Smith-t 1607 decemberében póheten harcosok foglyul ejtették.
A törzsszövetség ez idő tájt kb. 30 törzsből állt, vezetője Wahunsonacock volt, akit az angolok csak „Nagy Póhetennek” vagy „Póheten királynak” hívtak. A fiatal Smith életét – saját, ám vitatott históriája szerint legalábbis – csak a főnök leányának, az akkor 13 éves Pocahontasnak romantikus közbelépése mentette meg. A lány igazi neve Matoaka volt, amit egyaránt fordítanak „játékos kedvű”-nek és „legkedvesebb lányom”-nak.
Smith 1608-ban a kolónia vezetője lett, miközben a pionírok élete mit sem könnyebbedett. Sőt, egy tűzvészben szinte az egész település leégett. Pocahontas viszont apja követeként egyre sűrűbben kereste fel az angolokat, és egyre közelebbről megismerkedett az angol szokásokkal – olykor még élelmet is hozott a mindenben szűkölködő telepeseknek.
1609-ben Smith súlyosan megsebesült, és kénytelen volt visszatérni Angliába. Távoztával az indiánok és a telepesek viszonya is megromlott, és az éhínség és a betegségek következtében sok pionír vesztette életét a következő télen.
A jószerivel kiürült Jamestown lakói már-már a település felszámolását fontolgatták, mikor 1610 júniusában megérkezett De La Warr báró, ki friss készletekkel töltötte fel a kolónia éléstárait. (Az amerikai folyó és az állam – Delaware formában – is az ő nevét viseli.) Ugyanebben az évben érkezett a gyarmatra John Rolfe, aki két évvel később sikerrel honosította meg a környéken a dohánytermesztést, s ezzel hosszú távú és biztos megélhetést biztosított az elgyötört virginiai pioníroknak.
1613 tavaszán egy angol tiszt, Samuel Argall túszul ejtette a jószívű Pocahontast, azt remélve, hogy így hosszú távú békét csikarhat ki a leány apjától. Pocahontast Jamestownba vitték, ám a kormányzó, Sir Thomas Gates inkább vendégként, mintsem fogolyként bánt a lánnyal, aki a keresztény hitre is áttért.
Mire a póheten főnök beleegyezett, hogy teljesítse az angolok békefeltételeit, leánya beleszeretett a 10 évvel idősebb Rolfe-ba. Esküvőjüket a lány apja és Virginia kormányzójának áldásával 1614. április 5-én tartották Jamestownban.
A házasság csakugyan békét teremtett az angolok és az indiánok között. A következő évben Pocahontas fiúgyermeknek adott életet, akit Thomasnak kereszteltek. A család 1616-ban Angliába hajózott, ahol „az indián hercegnő” felettébb népszerű lett a nemesség köreiben – még I. Jakab király udvarában is bemutatták.
1617 márciusában, egy nappal azelőtt, hogy visszaindultak volna Amerikába, Pocahontas elhunyt. Halálát valószínűleg feketehimlő okozta. John Rolfe egyedül tért vissza Virginiába, s 1622-ben, egy indián támadásban életét vesztette.
Fiuk, Thomas angliai tanulmányai után visszatért Virginiába, és a gyarmat megbecsült polgára lett. Számos leszármazottja között találjuk többek között Edith Wilsont, Woodrow Wilson elnök második feleségét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után 15:05
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart 14:20
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került 13:20
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap