Rábukkantak az első főszékesegyházra

mai főszékesegyház

Az ezeréves, illetve több évszázados építészeti emlékeket a mai főszékesegyház közvetlen közelében találták, elektromos vezetékek cseréje kapcsán végzett árokásás során - mondta Romsics Imre.

"Az örökségvédelmi hivatal a munkálatokat leállíttatta, s elrendelte a megelőző feltárást, ami alig egy hete meg is kezdődött" - tette hozzá a Viski Károly Múzeum igazgatója.

Romsics Imre közlése szerint az eddig 25-30 méter hosszúságban, 80-100 centiméter szélességben végzett feltárás igazolja a szakemberek korábbi feltételezését, hogy a mostani főszékesegyház körül, "a felszín alatt 10 centiméterre ott van a középkori főszékesegyház maradványa".

A múzeumigazgató elmondta, hogy "a feltárt részen 5-6 sor szépen faragott trachit-téglából (újabbkori vulkáni kőzetből) rakott fal látható, alatta pedig jól látszik az Asztrik-féle templom alapja."

Romsics Imre kitért arra is, hogy a feltárás folytatásához az örökségvédelmi hivatal munkatársát várják.

"El kell ugyanis dönteni, hogy mi legyen a régebben beépített közművekkel, amelyek hatalmas lyukakon, keresztül-kasul vezetnek át a falakon, azokat semmiképpen sem szabad innen továbbvinni, de további károsítás nélkül kiszedni sem lesz könnyű" - taglalta a muzeológus szakember.

Rovó Márton

Martinus Ravesu 12. századi kőfaragó, feltehetőleg a kalocsai főszékesegyház építője. A mai székesegyház északi kapujának belső térségében elhelyezett sírkőtöredék őrzi az első ismert magyar kőfaragómester titokzatos nevét ("Martinus Ravesu lapicida jacet hic"). Származása még nem tisztázott, egyesek szerint francia vagy olasz, mások szerint magyar lehetett. Lásd: Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei (Bp., 1938); Pintér Imre: A kalocsai főszékesegyház (Bp., 1942).

Megítélése szerint a közművek áttervezését is beleértve legalább 30-50 millió forint és 2-3 éves előkészítés szükséges az első főszékesegyház és a templom rehabilitációjához.

"Maga a feltárás, ami bonyolult szakértelmet igényel már csak azért is, mert elképzelhető, hogy sírokat is találunk, hozzávetőleg egy évig eltarthat "- taglalta a múzeumigazgató.

Hangsúlyozta: a feltárás és a rehabilitáció rendkívül fontos lenne, részint a magyar, részint az európai kutatók számára is, hiszen "alig-alig tudunk valamit a XI. századi magyar építészetről, s egész Európában nincs ilyen korú feltáratlan templom."

Romsics Imre emlékeztetett arra, hogy az ország egyik legjelentősebb történelmi emlékét, a kalocsai főszékesegyházat az évszázadok során többször is megrongálták illetve újjáépítették.

Az első főszékesegyházat a Szent Istvánnak pápai koronát hozó első kalocsai érsek, Asztrik idejében emelték, valamikor 1002 és 1015 között. Az első templom alapjára épült a második a XIII. század első harmadában, amit a tatárok megrongáltak, majd Nagy Lajos uralkodása idején újjáépítettek. Ezt a temlomot a hajdúk gyújtották fel, a ma is látható barokk főszékesegyház 1735 és 1754 között épült fel.

MTI