Deák-emlékkiállítás nyílt az Országos Levéltárban

Szülei korai halála után Antal bátyja nevelte, iskoláztatta. Nagykanizsán és Pápán végezte középiskolai tanulmányait, Győrben jogot végzett, Pesten ügyvédként helyezkedett el, majd Zala vármegyében egyszerre három tisztséget is elvállalt: tiszti ügyész, árvaszéki jegyző és helyettes alispán lett. 1833-ban bátyja lemondott addigi országgyűlési követi tisztéről, mire őt választották meg helyette. Pozsonyban a liberális ellenzéket párttá kovácsolja, vezérszónokuk lesz. 1839-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választják. Az 1843/44-es országgyűlés idején a kormánypárt csalásai miatt nem foglalja el követi helyét.

1845-ben a Védegylet tagja lett, de politikailag Kossuth és Széchenyi eszméi között állt. 1847/48-ban ismét követ lett, de csak március közepén kapcsolódott be az érdemi munkába. Április 11. és szeptember 11. között igazságügyi miniszter, Batthyány Lajos miniszterelnök jobb keze, Windisch-Grätz támadásakor a bicskei küldöttség tagja. Pestről nem tudott eljutni Debrecenbe, (Zalaszentgrót képviselője volt) ezért visszavonult kehidai birtokára (ma: Kehidakustány). 1851-ben Schmerling, osztrák igazságügyi miniszter felszólította, hogy vegyen részt az igazságügyi reformok tárgyalásában, de ezt nem vállalta el. 1854-ben a pesti "Angol Királynő" szállóba költözik, a következő évben pedig az MTA elnöke lesz.

"Mindent a hazáért!"

Az emlékkiállítás 2004. januárjának végéig látható a Magyar Országos Levéltár első emeleti kiállítótermében. Mivel speciális közintézményről van szó, a levéltár központi telefonszámán (06-1/356-5811) kell előzetesen bejelentkezni a kiállításra, vagy e-mail útján az [email protected] címen. Szeptember 20-21-én ingyenes a belépés 9-17 óráig.

Franz Eybl kőnyomata

1860. december 29-én Ferenc József császár kihallgatásra kérette, hogy vele is megvitassa a kiadatás előtt álló februári pátenst, amivel azonban Deák nem értett egyet. Az 1861-es országgyűlés előtt részt vett az országbírói értekezleten, Pest belvárosi képviselője és egyben az ún. Felirati Párt vezére lett. Május 13-án megtartotta felirati beszédét és javaslatát, miszerint szerkesszenek feliratot a királyhoz a 48-as alkotmány visszaállítása miatt. Annak visszautasítása után, augusztus 8-án újat szerkeszt. 1865. április 15-én a Pesti Naplóban megjelenik az ún. Húsvéti Cikke, amelyben a jövőbeni kiegyezést körvonalazza.

Az 1865-ös országgyűlés pártja győzelmét hozza meg számára: (48-as törvények, a megyei autonómia visszaállítása, dualisztikus tervek) 1866-ban egy újabb császári meghallgatás alkalmával gróf Andrássy Gyulát ajánlja miniszterelnöknek. 1867-ben Kossuth Deáknak címezve megírja a kiegyezés-ellenes ún. Kasszandra-levelet. A kiegyezést követően visszavonul a politikától, de haláláig neve tartja össze különböző platformokból álló pártját. 73 esztendősen, 1876. január 28-án hal meg. A Kerepesi temető egyik mauzóleumában nyugszik.