Ép, üveggé vált agysejtek kerültek elő a Vezúv római kori áldozatából
2020. október 12. 15:46 Múlt-kor
Egy, a Vezúv vulkán csaknem 2000 évvel ezelőtti kitörésében meghalt fiatal férfi földi maradványaiban épen fennmaradt agysejteket fedeztek fel olasz kutatók egy új tanulmány szerint.
Korábban
A vitrifikált (üvegesedett) formában megmaradt neuronstruktúrákat az egykori Herculaneum városánál fedezték fel, amelyet Kr. u. 79-ben Pompeji mellett szintén maga alá temetett a Vezúvból előtörő hamu és törmelék.
„Az általunk Herculaneumnál felfedezetthez hasonló vitrifikált szövetek tanulmányozása a jövőben akár életeket menthet a jövőben” – mondta el a tanulmány vezető szerzője, Pier Paolo Petrone, a Nápolyi II. Frigyes egyetem törvényszéki antropológusa.
„A kísérletezés több kutatási területen is folyik, és az általunk gyűjtött adatok és információ lehetővé fogja tenni, hogy tisztábban lássuk más, újabb aspektusait annak, ami 2000 évvel ezelőtt történt a Vezúv leghíresebb kitörése során” – mondta Petrone.
Az áldozat, akinek maradványait megvizsgálták, egy 20 év körüli férfi volt, maradványait egy faágyon fekve találták meg az 1960-as években. A kitörés által előidézett szélsőségesen magas hőmérséklet, majd az ezt követő gyors lehűlés üvegszerű állagúvá változtatta az agy szöveteit, „megfagyasztva” a neuronstruktúrákat, épen megőrizve őket – magyarázza Petrone a tanulmányban, amely a PLOS One című tudományos folyóiratban jelent meg.
„A gyors hőmérséklet-csökkenés bizonyítéka – amelyről a vitrifikált agyszövet is tanúskodik – egyedi része a vulkánkitörés közben fellépő folyamatoknak, mert hasznos információval szolgálhat az esetleges közbeavatkozáshoz a katasztrófavédelmi hatóságok részéről egy jövőbeni kitörés korai fázisában” – mondta Petrone.
A Vezúv Kr. u. 79-es kitörése Herculaneum városát egy mérgező, vulkáni hamuból, különféle gázokból és lávából álló, több méter vastag réteggel takarta be, amely aztán megszilárdult, kőbe zárva a várost, példa nélküli pillanatképet alkotva mind a korabeli épületekről, mind a menekülésre esélyt sem kapott lakosságról.
A kutatás során feltárt szerves anyag vizsgálata közben a tudósoknak sikerült példátlanul nagy felbontású képeket készíteniük elektronmikroszkópos szkenneléssel és korszerű képfeldolgozó eszközökkel.
A kitörés utáni lehűlés megőrizte az áldozat központi idegrendszerének sejtstruktúráját, amivel a kutatóknak lehetősége nyílt arra, hogy az agyból és a gerincből származó emberi neuronszövetek a régészetben ismert legjobban fennmaradt példányát vessék vizsgálat alá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
- Az ágyi poloska is a rómaiakkal érkezhetett Britanniába
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap