Az ókori görögök még mézzel édesítették a fagylaltot, a 18. században már petrezselyemmel is
2020. június 26. 14:47 Múlt-kor
Az International Dairy Food Association felmérése szerint csak az Egyesült Államokban 3,7 millió tonna fagylaltot fogyasztanak el évenként az emberek, ami nagyjából közel 10,5 kilogrammnak felel meg fejenként. Bár a mindennapjaink részévé vált, kedvenc jeges desszertünk nyalogatása közben ritkán gondolkozunk el azon, valójában hogyan született meg a fagylalt.
Korábban
Senki nem hallgatott Hippokratészre
A mindenki által kedvelt édesség, a fagylalt már több ezer éve boldogít minket. A kedvelt desszert fő alapanyagát kezdetben a jég és a hó adta. Az ókori görögök a Kr. e. 5. században mézzel és gyümölcsökkel ízesített hóval frissítették fel magukat. A jeges gyönyört annak ellenére szerették Hellász fiai, hogy Hippokratész, a híres ókori görög orvos egészségtelennek tartotta a hó fogyasztását, és mindenkit arra biztatott, hogy kerülje el az ilyen jellegű édességek fogyasztását, azok ugyanis gyomorbántalmakat okozhatnak.
Az Égei-tenger partvidékén élőknek azonban nem nagyon fájhatott a gyomra, mert száz esztendővel Hippokratész intelmei után sem hagyott alább a jéghideg nyalánkság utáni vágy. Ennek ékes bizonyítéka maga Nagy Sándor volt, aki szintén a jeges csoda hódolói közé tartozott.
A nyalásban az ősellenség perzsák sem maradtak le a görögöktől. Nagyából abban az időben, amikor Hippokratész megdorgálta honfitársait a „hóevés” miatt, a perzsák egy faloodeh nevű, hűs desszertcsodával kényeztették ízlelőbimbóikat, amely rózsavíz ízesítésű havat, és spagettiszerű tésztát tartalmazott.
Az élvezetekből természetesen a rómaiak sem maradtak ki. Miközben Seneca és Idősebb Plinius nagy erőkkel szapulta Nero római császárt, amiért az jégtömböket hozat a hegyekből, hogy lehűtse úszómedencéje vizét, a két neves, tudós férfiú semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy mézzel ízesített hóval, és lehűtött borral édesítsék meg mindennapjaikat.
Jég veled
A jég utáni kereslet egy fontos technológiai újításhoz vezetett. A hideg évszakokban a jég és a hó többnyire adott volt, de ilyenkor az embereknek nem nagyon akaródzott jeges édességeket a szájukhoz emelni, nem úgy a forró napokon. A jég és a hó tárolását valahogy meg kellett oldani. Ezt pedig egy kőből a föld alá épített, szalmával szigetelt kamrákkal, azaz jégvermekkel oldották meg több ezer évvel ezelőtt. A jégvermek megjelenése kapcsán nem alakult ki konszenzus a történészek között, de az első kezdetleges jégkamrák megjelenését Kr. e. 2000 környékére teszik a szakértők.
Az ókori babiloniak ugyanis ebben az időben már primitív jéggödröket készítettek, és több mint másfél évezreddel később a „fagyiért” rajongó Nagy Sándor is rendelkezett ilyen hűtőkamrával. A jégvermek gyakori felhasználói azonban a rómaiak voltak, és a megnövekedett igényeknek köszönhetően egy virágzó, Európát, a Közel-Keletet és a Mediterráneumot behálózó hókereskedelem alakult ki. A középkorban a jéghez egyébként Európa minden fontosabb kikötőjében hozzá lehetett jutni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap