Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
2019. november 8. 14:12 Múlt-kor
„A veszély nem a szabadidőben rejlik, hanem az unalom szülte céltalanságban, amellyel némelyek ma még a kétnapos pihenőnek nekivágnak – elmélkedik Kékesdi Gyula a Népszabadság 1982. március 31-i számában azon, hogy vajon valóban jó dolog volt-e a szabad szombat bevezetése szűk egy évvel korábban.
Korábban
„A szabadidő veszélyeiről” című cikkben a szerző csupa olyan élethelyzettel illusztrálja a plusz szabadnapot, ami azt sugallja: felelőtlen döntés volt a magyar munkások millióira rászabadítani, hiszen úgysem tudnak mit kezdeni vele: „Mindjárt példák is felsorakoztak, s nem is csak a fiatalok céltalan ődöngéseiről, hanem a felnőttekről is, akik még nem tudnak mit kezdeni a két szabadnappal, illetve rosszul használják fel ezt az értékes lehetőséget. A társaság legfiatalabb tagja a szomszédját említette meg, aki azelőtt csak vasárnap itta le magát a sárga földig, most viszont már szombat délelőtt is jó alkalma nyílik az italozásra”.
Napjainkban a legtöbb ember számára természetesnek tűnik a kétnapos hétvége, azonban ez az ipari forradalom óta sehol sem volt jellemző, így a szocialista Magyarországon sem.
A gazdasági konszolidáció, egyszersmind a társadalmi egyensúly kényes rendszerének megóvása érdekében döntött végül úgy 1981-ben a pártvezetés, hogy az ország felnőtt lakossága fokozatosan áttérhet az egyébként Európa-szerte már az 1960-as évek óta bevezetett ötnapos munkahétre.
Mindehhez egy áprilisi kormányrendelet teremtett jogalapot, amelynek nyomán július 1-jével immár csak minden második héten kellett szombaton is dolgozni járnia a felnőtt lakosságnak. A heti munkaidő ekkor még 42 óra volt, amely csak 1984-ben csökkent 40 órára.
További hasonló érdekességeket olvashat a XX. századi magyar történelemről a Múlt-kor őszi különszámában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 2024.05.06.
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 2024.05.06.
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 2024.05.06.