Az Eichmann-per és a magyar politikai vezetés

Ha nem ragaszkodunk a napi pontossághoz, akkor kimondhatjuk: negyven esztendeje annak, hogy Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführert, több millió európai zsidó deportálásának és meggyilkolásának – köztük közel hatszázezer magyar zsidónak – egyik fõ szervezõjét Argentínában elfogták, Izraelbe szállították, ott bíróság elé állították, amely halálra ítélte, és 1962. május 31-én kivégezték. Az Eichmann-per világszerte nagy érdeklõdést váltott ki és komoly visszhangja támadt Magyarországon is. Az akkori Népszabadság Eichmann Izralelbe szállításának tényét már annak nyilvánosságra hozatala – 1960. május 23. – után két nappal közölte, és ezt követõen – mondhatni – rendszeresen tájékoztatta a magyar nyilvánosságot az ügy további fejleményeirõl. Arról azonban a nyilvánosság elõtt nem esett szó, hogy az Eichmann-ügy valójában milyen és mekkora hatást váltott ki a magyar kormánykörökbõl és az állampárt, az MSZMP vezetõ testületének számító Politikai Bizottságából (PB). Az Eichmann-üggyel az év folyamán kétszer is foglalkozó PB ülésrõl a nyilvánosságot nem tájékoztatták, és erre az azóta eltelt több mint negyven év alatt sem került sor.