Fél évszázad után látogatható a dahsúri piramis Egyiptomban
2019. július 15. 11:45 MTI
Megnyitottak a látogatók előtt a legrégebbi egyiptomi piramisok közül kettőt, Sznofru fáraó 101 méter magas tört falú piramisát és a hozzá tartozó 18 méteres mellékpiramist.
Korábban
A dahsúri piramismezőn található ősi építmények első ízben látogathatók újra az 1965-ös ásatások óta. A különleges síremlékeket Haled Ahmed Elanani műemlékvédelmi miniszter és Mosztafa Vaziri, a Legfelső Régészeti Tanács főtitkára mutatta be szombaton a sajtónak és a Kairóban állomásozó külföldi nagyköveteknek.
A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa.
A tört falú piramis szerkezete egyedülálló, és különleges abban is, hogy két kamra van a belsejében. Falai meredeken emelkednek, majd 45 méteres magasságban éles törés után egy jóval enyhébb emelkedéssel folytatódnak. Az eredeti emelkedési szöggel a magassága 125 méter lett volna, így azonban 101 méteres.
A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.
A piramisokat megnyitva az egyiptomi régészeti miniszter bejelentette azt is, hogy a térségben tavaly óta végzett ásatások során számos kő, anyag és fa szarkofágot találtak, némelyiket jó állapotban lévő múmiával együtt. Előkerültek fából készült halotti álarcok és kőfejtőszerszámok is a késői korszakból, az i.e. 664 és 332 közötti évekből.
Felfedeztek egy 4000 éves falat is, amelynek maradványa 60 méter hosszan húzódik II. Amenemhat, a 12. dinasztia harmadik fáraójának piramisától délre.
Az egyiptomi hatóságok szeretnék fellendíteni a Kairó belvárosától mindössze 30 kilométerre délre, a nyílt sivatagban fekvő, jelenleg még gyér látogatottságú dahsúri piramismező idegenforgalmát is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos 19:05
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap