A gyenyiszovai ember sikerrel alkalmazkodott a tibeti magaslatokhoz
2019. június 19. 16:50 MTI
Az eddig feltárt legkorábbi régészeti lelőhelyként határozták meg a kutatók azt az északnyugat-kínai karsztbarlangot, ahol először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a szibériai barlangon kívüli területen.
Korábban
A nagyjából 160 ezer évvel ezelőtt élt gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel Szibéria déli részén, az Altaj-hegységben fekvő Gyenyiszova-barlangban. Az antropológusok keveset tudnak a Homo nemzetséghez tartozó fajról. Az ismeretek szerint a gyenyiszovaiak Ázsiában éltek azelőtt, hogy a mai ember meghódította volna a világot több tízezer éve.
Kínai kutatók májusban számoltak be a Nature című tudományos lapban arról, hogy először sikerült azonosítani a gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsó állkapocscsontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, amelynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet a csont.
A Lancsoui Egyetem munkatársa, Csang Tung-csü elmondta, hogy az ásatási munkálatok 2018-ban kezdődtek, és mostanáig több mint 1400 kőtárgyat és csaknem 600 darab állati csontot tártak fel a barlangban. A vizsgálatok szerint a leletek több mint 40 ezer évesek, az őskőkorból származnak. A szakemberek mindezek fényében a múlt hétvégén megerősítették, hogy a Baisija karsztbarlang az eddig feltárt legkorábbi régészeti lelőhely a Csinghaj-Tibet-fennsíkon.
Csen Fahu, a kutatás egyik vezetője és a Kínai Tudományos Akadémia tagja szerint a nagy mennyiségű kőtárgy és az állati fosszíliák azt mutatják, hogy az emberelődök sikerrel alkalmazkodtak a tibeti magaslatok szélsőséges körülményeihez.
„Egyelőre nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy ezek a kőtárgyak és állati maradványok közvetlen kapcsolatban állnak a hsziaho gyenyiszovaiakkal, de tovább folytatjuk a vizsgálatainkat” – jegyezte meg a szakember.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 20:20
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05