Nácik által elrabolt festményt követel vissza az Uffizi Képtár Németországtól
2019. január 2. 16:26 MTI
A firenzei Uffizi Képtár felszólította kedden Németországot, hogy szolgáltassa vissza Jan van Huysum holland festő (1682-1749) egy csendéletét, amelyet az Olaszországból visszavonuló náci csapatok vittek magukkal.
Korábban
"Németország morális kötelessége a festmény visszaadása múzeumunknak. Ez a történet megakadályozza, hogy a második világháború, a nácizmus rémtettei által okozott sebek begyógyuljanak" - fogalmazott Eike Schmidt, az Uffizi német igazgatója.
A "Vaso di Fiori" (Virágváza) című, több millió dollárt érő festményt 1824-ben állították ki Firenzében, amikor II. Lipót toszkánai nagyherceg megvásárolta gyűjteményébe. Egészen 1940-ig a Pitti-palota falán lógott, a második világháború kitörésekor azonban a palota kincseit egy közeli faluba menekítették. Három évvel később a német csapatok lefoglalták és Németországba vitték a festményt, ahol csak 1991-ben, Németország újraegyesítésekor került a figyelem középpontjába, akkor egy család tulajdonában volt.
Közvetítők útján a család kártérítést kért a festmény visszaadásáért cserében, de az Uffizi elutasította azt. A festmény visszaszerzését célzó minden erőfeszítés kudarcot vallott, a német állam a 30 évnél korábbi bűncselekményekre vonatkozó elévülési törvényre hivatkozva megtagadta, hogy közbelépjen.
"Németország nem alkalmazhatja az elévülési törvényt a háború alatt ellopott műkincsek esetében" - hangsúlyozta Schmidt, aki kedden a hiányzó festményről készült fekete-fehér fotót kifüggesztette a Pitti-palotában. A fotóra olasz, angol és német nyelven rányomtatták az elrabolt szót.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap