Akinek a modern magyar gyermekgyógyászatot köszönhetjük – így élt Heim Pál
2018. november 30. 09:21 MTI
143 éve, 1875. november 30-án született Heim Pál gyermekgyógyász, a korszerű csecsemőgyógyászat és csecsemőgondozás egyik magyarországi meghonosítója. A budapesti Üllői úti gyermekkórház és rendelőintézet 1957 óta viseli Heim Pál nevét.
Korábban
Apja, Heim Péter postatiszt a „vasminiszter” Baross Gábor közvetlen munkatársaként a magyar postahálózat kiépítésében vett részt. Heim Pál orvosi tanulmányait a svájci Lausanne-ban kezdte, diplomáját már a budapesti egyetemen szerezte meg 1897-ben. Gyakornoknak Bókay János professzor mellé került a budapesti Stefánia Gyermekkórházba (mai SOTE I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika), majd ösztöndíjasként a breslaui (ma Wroclaw, Lengyelország) egyetemi gyermekgyógyászati klinikán, Adalbert Czerny mellett tanulmányozta a csecsemők kórélettani sajátosságait. Lausanne-ban és a párizsi Pasteur Intézetben tett tanulmányútjáról visszatérve, 1901-ben a budai Irgalmasrendi Kórház (a mai ORFI) gyermekosztályának főorvosává nevezték ki. 1907-ben magántanári minősítést nyert a gyermekkori betegségek szemiotikája témakörben, egy év múlva Preisich Kornél gyermekgyógyásszal közösen megírta Az általános haematológia című könyvet.
Az első világháború kitörése után zászlóaljorvosként a fronton szolgált, majd a galíciai Sanok katonai járványkórházának parancsnoka volt. Egészségügyi problémái miatt leszerelték, 1916-tól ismét a székesfővárosi csecsemőkórházban folytathatta gyógyító tevékenységét. 1918-ban az anya- és csecsemővédelem országos biztosaként működött, s még ugyanabban az évben a pozsonyi Erzsébet Királyné Tudományegyetem újonnan alakult gyermekklinikájának élére nevezték ki. Az egyetem és a klinika 1919-ben a megszálló csehszlovák hadsereg elől Budapestre menekült; az egyetem 1923-ban Pécsre került, a klinika a pesti Fehér Kereszt Gyermekkórházban (a mai Tűzoltó utcai gyermekklinikán) működött tovább. Heim Pálnak jelentős szerepe volt az intézmények végleges otthonra találásában, az egyetemnek 1921-22-ben rektora is volt. Ő hozta létre az univerzitás baráti körét, az Egyetemi Tudományos Szövetség orvosi szakosztályát, bekapcsolódott a gyermekek és anyák védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetség munkájába.
Oktatói-kutatói tevékenységét 1923-tól Pécsen folytatta. Megalapította és vezette az intézmény gyermekklinikáját, az itt töltött évek munkássága legtermékenyebb időszakát jelentették. 1926-ban adta közre tan- és kézikönyvét A gyermek táplálkozása címmel. Egykori professzora, Bókay János 1929-es nyugdíjba vonulása után őt bízták meg a budapesti egyetem gyermekklinikájának vezetésével. Új helyét azonban csak rövid időre foglalhatta el, 1929. október 23-án tüdőgyulladásban meghalt.
Heim Pált a modern hazai csecsemőgyógyászat megteremtőjének tekintik. Elsők között kutatta a vitaminokat, a csecsemők táplálkozási problémáit és a veleszületett szifiliszt, kimutatta a heveny folyadékvesztés miatt fellépő kiszáradás kórtani jelentőségét. Jelentős érdemeket szerzett a csecsemő- és gyermekgondozónői képzésben, az általa alapított gyermekápolónői iskolában végzett „Heim-nővérek” elismert szakemberek lettek. Gyermekorvosként az anyatej és a vitaminok fontosságát hangsúlyozta, előtérbe helyezte a megelőző, felvilágosító és nevelő munkát, valamint a gyermekvédelmi feladatokat. Kutatásai során foglalkozott a csecsemők táplálkozási ártalmaival, az ásványi anyag- és folyadékháztartás zavaraival, a fehérvérsejtek sajátosságaival, a tuberkulin-allergiával.
A budapesti Üllői úti gyermekkórház és rendelőintézet 1957 óta viseli Heim Pál nevét, a Magyar Gyermekorvosok Társasága tiszteletére emlékérmet alapított. Fia, Heim Ernő Ybl Miklós-díjas építész volt. A neves gyermekgyógyász örökségét viszi tovább dédunokája, Heim Pál, aki alapítványt hozott létre az élmény- és emberközpontú magyar gyermekegészségügy fejlesztése és támogatása érdekében; tavaly őt tüntették ki a Heim Pál-emlékéremmel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos 19:05
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap