A fej akár 10 méterre is elrepülhetett – brutális látványosság volt az ágyúval való kivégzés
2018. május 23. 12:56 Múlt-kor
Az emberi elmének semmi sem szabhat határt, és ez alól sajnos a büntetőformák sem kivételek: a vélt vagy valós vétkek megbűnhődésére tucatnyi kegyetlen módszert találtak ki eleink a történelem folyamán. Egy kevéssé ismert kivégzési módszer volt az, amikor az ágyú szája elé kötötték az elítéltet.
Korábban
Egy, főként Ázsiában elterjedt kivégzési módot alkalmazva az elítéltet háttal kötözték az ágyú nyílása elé, kezeit pedig a kerék küllőihez rögzítették. Amikor a fegyver elsült – a szemtanúk beszámolói szerint – a kivégzett személy feje akár tíz méterre is elrepült, a karok és a lábak pedig oldalirányba távoztak.
A kíméletlen kivégzési módszert a 16. századtól egészen a 20. századig alkalmazták. Valószínűleg a portugál gyarmatosítók (más források szerint a Mogul Birodalom hatóságai) hívták életre, s először 1509-ben Ceylonon, majd 1656-ban a sziget fővárosa, Colombo ostromakor használták – amikor az éhező lakosok kannibalizmusra adták a fejüket, ezzel a véres módszerrel akarták elrettenteni őket az embertelen szokástól. Később, a 16-17. század folyamán Mozambikban, Indiában és Brazíliában is elterjesztették a módszert. A 18. századra leginkább Indiában alkalmazták, ahol a szubkontinensen birodalmat építő mogulok általában az elfogott lázadók ellen használták. A gyarmatosító britek alkalmazkodtak az ázsiai légkörhöz, s a brutális ítéletvégrehajtást a szipolylázadásban résztvevő indiai katonák kivégzésekor használták. Ám Ázsia-szerte elterjedt.
A jelentések szerint a kivégző módszert 1857 májusa és szeptembere között legalább 44-szer alkalmazták. Szemtanúk leírása szerint egy-egy alkalommal valóságos vérfürdő kerekedett a kivégzésből, ahol még a bámészkodók sem voltak biztonságban. A lövegeket csak ritkán töltötték meg a drága ágyúgolyóval, néha vaktöltényt, gyakran pedig kartácsot használtak – amely nem egy alkalommal megsebesítette a nézőket is, kiknek végtagjait aztán amputálni kellett. A kivégzések idején dögevő madarak keringtek a levegőben, s – egy beszámoló szerint – bizarr módon elkapták a levegőbe kerülő húscafatokat, máskor pedig kóbor kutyák falatoztak a véres helyszínen.
Egyes bizonyítékok szerint utoljára az 1930-as években Afganisztánban alkalmazták ezt a kivégzési formulát 11 lázadó ellen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap