Százezer évvel korábban érkezett az ember a Fülöp-szigetekre, mint eddig gondoltuk
2018. május 4. 11:51 MTI
Egy új kutatás szerint több mint 700 ezer éve, vagyis az eddig véltnél több százezer évvel korábban élt már ember a Fülöp-szigeteken - számolt be róla a Phys.org portál. A friss tanulmány szerzői szerint a korai emberelődök több hullámban vándoroltak be a térségbe.
Korábban
Kőeszközöket talált egy nemzetközi régészcsoport az ország legnagyobb, legészakibb szigetén, Luzon Kalinga tartományában, eredményeiket a Nature tudományos folyóirat friss száma közölte. Az ausztrál Wollongongi Egyetem régésze, Gerrit van den Bergh vezette kutatócsoport összesen 57 kőszerszámot ásott ki, valamint egy rinocérosz majdnem teljes csontvázának maradványait, melyen egyértelmű jelek mutatják az emberi tevékenység nyomait.
A leletegyüttes 49 pattintott kőpengéből, hat, pattintáshoz szükséges magkőből és két, kalapácsfejként azonosítható kőből áll. Sok orrszarvúcsonton fedeztek fel vágásnyomokat, valamint a jobb és bal mellső végtagcsonton kalapácsütések jeleit, melyek arra utalhatnak, hogy az ember a velőt akarta kivenni a csontból. Az ásatáson ezen kívül az elefánttal rokon stegodon, Fülöp-szigeteki számbárszarvas, édesvízi teknős és varánusz maradványai is előkerültek. Többféle kormeghatározási eljárással megállapították, hogy az agyagrétegben talált kövületek és kőeszközök kora 777 ezer-631 ezer év, a rinocéroszt körülbelül 700 ezer éve vágták le.
A lelet alapjaiban változtatja meg az ember Fülöp-szigeteki elterjedéséről szóló tudományos elméleteket, ugyanis az emberfélék letelepedésének eddigi legkorábbi bizonyítéka a Callao-barlang közelében talált kis lábfejcsont volt, ennek korát 67 ezer évesre becsülték.
A friss tanulmány szerzői szerint a korai emberelődök több hullámban vándoroltak be a térségbe. Van der Bergh úgy véli, a délkelet-ázsiai szigetvilágban északról dél felé haladva, az óceán áramlatait követve szóródtak szét, Luzon lehetett az egyik állomás. Végül elérték Flores szigetét, ahol a „hobbit”, vagyis az emberfélék családjának egyik kihalt faja, a floresi ember (Homo floresiensis) populációja létrejött.
Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy mivel feltételezések szerint az emberféléknek nem voltak csónakjaik, nem kerülhettek Luzonra vagya Wallacea nevű régió más szigeteire. Azonban 2003-ban Flores indonéziai szigeten felfedezték a "hobbit" maradványait, majd később Szulavézin is találtak hasonló leleteket, amelyek arra utalnak, hogy a térségben már nagyon korán megjelentek az emberfélék. A „hobbit” ősei 700 ezer éve már Flores szigetén éltek, nagyjából abban az időben, amikor Luzonon is jelen voltak.
A Wallacea - nagyrészt indonéz szigetekből álló, Luzont és Florest is magába foglaló szigetvilág, melyet mélytengeri szorosok választanak el az ázsiai és az ausztrál szárazföldi lemeztől - állatainak elterjedése szintén azt az elméletet támasztja alá, amely szerint az emberfélék észak felől hódították meg a szigeteket.
Az északi Luzonon a legtöbb az állatfaj, akár a maiakat, akár a kihaltakat tekintjük, a déli Floresen a legszegényesebb. Ha az állatok véletlenül, a délre tartó áramlatokkal jutottak a szigetekre, akkor azt várnánk, hogy dél felé egyre kevesebb fajuk lenne, és ez is a helyzet - mondta van der Bergh.
A tudós szerint az embert sem csónakok szállították a térségbe, hanem talán hatalmas cunamik. A térségben gyakori a szökőár, bár a legnagyobbak, mint a 2004-es, évszázadonként fordulnak csak elő, a lehetőség tehát fennáll, hogy a véletlen egy óriáshullám hátán egyik szigetről a másikra szállította az emberfélék egy-egy csoportját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap