Csalásra használhatták a Norvégiában előkerült hatszáz éves dobókockát
2018. április 13. 12:58 Múlt-kor
Egy hatszáz éves fa dobókocka került elő Norvégiában. A játékszert, amelyet minden bizonnyal szerencsejátékokban való csalásra tervezték, egy középkori utca mellett találták egy ásatáson Bergen város Vågsbunnen negyedében.
Korábban
„Az évek folyamán több mint harminc középkori dobókockát találtunk már Bergenben, így a megtalálása nem túl meglepő. Maga a kocka viszont különleges” – írta egy régészcsoport a Norvég Kulturális Örökség Kutatásáért Intézet honlapján. Egy átlagos dobókockának egyetlen szám van mind a hat oldalán, egytől hatig. Ez a kocka azonban más. „A vågsbunneni kockán két négyes és két ötös van. Így vélhetően csalásra használták játékokban” – írták a régészek. Egy másik lehetőség természetesen az, hogy olyan játékhoz használták a kockát, amelynek különleges szabályrendszere volt, a régészek szerint azonban valószínűbb, hogy csaltak vele. A csalás pontos módja nem ismert, de vélhetően az adott játékban négyest és ötöst dobni szerencsés volt, míg egyest vagy kettest dobni kevésbé.
Habár a fogadásokat Bergenben betiltották 1276-ban, ez nem vette el az emberek kedvét a szerencsejátékoktól, mondják a szakértők. A kockajáték tisztán szerencse kérdése, és egy ilyen dobókocka segíthetett valakinek nyerni benne – amíg el nem kapták az illetőt, írta Ingrid Rekkavik, az intézet egyik régésze norvég nyelvű blogposztjában.
A kocka egy fával lerakott utca mellett került elő, amely a 15. századra datálható, mondta Per Christian Underhaug, a Bergeni Egyetem régésze, aki a feltárások projektfelügyelője. Sok szálló és vendéglő volt a környéken, úgyhogy valószínű, hogy a szerencsejáték ezeken a helyeken folyt. Lehetséges, hogy valaki arra készült, hogy elkapja a csalót, és ezért az eldobta ezt a kockát, hogy ne legyen nála, írta Rekkavik. Egy másik lehetőség az, hogy a csalót rajtakapták, és a dühös játékostárs kidobta az utcára a kockát. Hogy a csalókat hogyan kezelték, nem tudjuk – lehetséges, hogy a csalás verekedéshez vezetett, írta Rekkavik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap