„A mai tudásunk a múltra építkezik, ha akarjuk, ha nem” – interjú Terei György régésszel
2017. július 27. 16:52
„A múltat ismerve nagyon sok választ kapunk a jelennel kapcsolatban és talán jobban tudjuk formálni a jövőnket. Szlogen, de igaz, a történelem ismétli önmagát. Ugyanazokat látjuk néhány száz, vagy akár több száz évvel ezelőtt is, mint ma. A mai tudásunk a múltra építkezik, ha akarjuk, ha nem. A múltból jönnek azok a vívmányok, melyek miatt ma nem barlangban élünk” – mondta Terei György régész, akivel Kiss Emőke, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa készített interjút a BTM Vármúzeumának Kincsek a város alatt c. régészeti kiállítása kapcsán. A kiállítás 2017. szeptember 17-ig tekinthető meg.
Korábban
A veszélyestől a bizonytalanig
Sok civil ember képzeletében a régészet romantikus, néha veszélyes foglalkozás. Mi igaz ebből?
A régészet lehet romantikus, ha például a természetben, szép panorámával rendelkező helyen dolgozunk. A 21. századra, az építkezésekkel párhuzamos munkára, a városi ásatásokra, a csatornázásoknál történő régészeti megfigyelésekre, noha nagyon fontosak, nem mondhatjuk, hogy romantikusak.
Milyen részmunkaterületei vannak a régészetnek, illetve milyen személyes tulajdonságok tesznek jó szakemberré valakit?
Nagyon sok területe van: kutatás, ásatás, örökségvédelem, bemutatás, publikálás. Ezek többé-kevésbé fedik is egymást. Ha földrajzi értelemben vizsgáljuk a kérdést, akkor könnyebb a válasz: van a terepi munka és múzeumi – sok dokumentálással járó – munka. Nehéz pontosan megfogalmazni, hogy milyen tulajdonságok tesznek jó szakemberré valakit. Alapjából azok, amelyek a legtöbb munkánál fontosak, talán a szorgalom, kitartás, elkötelezettség, szakmaszeretet azok, amelyek mindenképpen kiemelendőek.
Tényleg jár-e veszélyekkel – ha nem is olyan jellegűekkel, mint az Indiana Jones-filmekben – a régészet, s milyen kockázatokat vállal egy régész?
Minden olyan veszély megjelenik, ami az építkezéseknél, hiszen sokszor építőipari tevékenységet, vagy amelletti munkát folytatunk. Kiemelendők a statikai, az építőipari gépek melletti mozgásokhoz kapcsolódó veszélyek, de a nagy mélységre, magasságra is figyelni kell. Ezen kívül az időjárási viszonyokról is szólni kell. Nagyon nagy melegben, napon is, télen, fagyban is dolgozunk, ezek hatásai, ha nem is azonnal, de évtizedek múlva előjönnek.
Azt mondják a tudósok munkájához nélkülözhetetlen az „ötlet”, valami, ami még nem bizonyításon, hanem sejtésen alapszik, és adott fázisban tovább gördíti a munkát. A régész, aki egész életében puzzle-ként próbálja kirakni a múltat, a részletekből az egészet rekonstruálni, mennyiben áll az egzakt tudomány talaján, s mennyiben kell, vagy egyáltalán lehetséges a képzelőerejére hagyatkoznia?
A jó régész nagyon konkrétan szétválasztja a bizonytalant a hipotézistől. Az egykori valóságnak csak nagyon kis szelete ismert. Nem képzelőerőnek hívnám, mert mindig van egy alap, amiből megpróbáljuk rekonstruálni az egykori életet. A legtöbb régész inkább kevesebbet mond, mutat be, minthogy bizonytalan dolgokat a szakma vagy a nagyközönség elé vigyen. Ennek ellenére én a magam részéről fontosnak tartom, hogy amiről van egy sejtésünk, amiről kialakult bennünk egy kép, azt jelezve, hogy csak elképzelés, de mutassuk be a nagyközönségnek. Ezt azonban úgy kell bemutatni, hogy alkalomadtán változtatható legyen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Boszorkánymesternek hitték, miután bemutatta sakkozógépét Kempelen Farkas 14:20
- Új műtárgyak és környékbeli kuriózumok tekinthetőek meg Füleken 13:20
- A hintapolitika végül nem felszabadulást, hanem megszállást hozott 09:50
- Az utolsó inka szabadságharcos, II. Túpac Amaru kivégzésével kihalt a dinasztia is 08:20
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap