Jégkorszaki fogorvoslás – így tömték be a fogat 13 ezer évvel ezelőtt
2017. április 13. 12:23
Észak-Olaszországban régészek két darab emberi metszőfogra bukkantak, amelyek belsejében szokatlan nagy, a fogbélig elnyúló üreget találtak. A méretes lyukak belső részén látható karcolások és egyéb nyomok arra engednek következtetni, hogy a közel 13 ezer éves fogak egykori gazdájának hihetetlen fájdalmas fogászati beavatkozásban volt része. A szakértők szerint éles kövekkel távolíthatták el a beteg részt, a tömést pedig hajszálakkal, szalmaszálakkal és egy kis kátránnyal oldották meg.
Korábban
A fogászati beavatkozás ma sem szívügye az emberiségnek, pedig a tudománynak hála, kevésbé fájdalommentesen kivitelezhető, mint néhány évszázada. Belegondolni is fogfájdító, milyen lehetett például a jégkorszakban. Bolognai régészek az észak-olaszországi Lucca közelében található Riparo Fredian nevű ásatási helyszínen két felső metszőfogat találtak, amelyek az elemzések szerint egy 13 ezer éve élt jégkorszaki ember szájüregét gazdagították, valamint nehezítették meg az életét.
Mindkét fog belsejében hatalmas, szemmel láthatólag mesterségesen kialakított lyuk tátongott, amely mélyen leért a fogbélig. „Ez meglehetősen szokatlan jelenség, ilyet normális esetben nem látni” – mondta Stephano Benazzi, a Bolognai Egyetem régésze. Benazzi kollégáival különféle mikroszkópos technikák segítségével vizsgálta meg a két metszőfogat, amelynek belsejében számos apró, lefelé vezető karcolásra és bemélyedésre bukkantak. Mindezek pedig arra utalnak, hogy éles, minden valószínűség szerint kőből készült szerszámok segítségével fúrhatták ki és szélesíthették az üregeket. A bemetszések hasonlóak voltak egy korábbi, hasonlóan Olaszország területén talált, 14 ezer éves fogaknál már látott jelenséghez, amelyet a világ első ismert emberi fogászati beavatkozásaként aposztrofáltak, olvasható a New Scientist cikkében.
Ám a most feltárt fogak egy másik fogászati innováció jeleit is mutatták: az üregben kátrány, növényi rostok és emberi hajszálak maradványait mutatták ki az elemzések, ami arra enged következtetni, hogy az ősi fogászjelöltek be is tömték az üreget. Az idegen anyagok eredeti célja természetesen ismeretlen, azonban a tény, miszerint ételmaradékok nem voltak a fogüregek mélyén, azt sugallják, hogy a fúrás és a tömés egy időben készülhetett.
„A jégkorszaki fogász valószínűleg szándékosan és azzal a céllal tömte be a lyukat kátránnyal (és egyéb növényi rostokkal), hogy csökkentse a fájdalmat és távol tartsa az ételmaradványokat az érzékeny fogbéltől” – magyarázta Benazzi.
Claudio Tuniz, az ausztráliai Wollongong Egyetem régésze szerint a kátrány – más gyógynövények mellett – antiszeptikus hatása miatt alkalmazhatták. Néhány évezreddel később a fogászok eszköztárában felváltotta a méhviasz. Az ausztrál kolléga úgy véli, az ősemberek fejlett terápiás fogorvosi gyakorlata jóval hamarabb kialakult, mint elterjedt volna az élelmiszerek rendszeres előállítási folyamata, például a gabonatermesztés vagy a méztermelés, amelyekről úgy vélik a szakemberek, hogy fő felelősek a fogászati problémák, mint például a fogszuvasodás drámai ütemű növekedéséért.
A késő-paleolitikum végén, amikor a fogak tulajdonosa élt, Európa nagy kulturális változásokon ment keresztül, miközben új lakók érkeztek a mai Közel-Kelet térségéből, magyarázta Benazzi. Úgy véli, elképzelhető, hogy ezek a népek hoztak magukkal olyan új típusú élelmiszereket, amelyek az öreg kontinensen is újabb és újabb fogszuvasodásos megbetegedéseket okoztak. „Talán ez az étrendbeli változás és szövődményei (fogszuvasodás) okozhatták a fogászati tudományok fejlődését” – mondta a régész.
Csupán a két metszőfogból nem sok mondható el magáról a páciensről. A kutatók annyit tudtak megállapítani a kopás mértékéből, hogy nem lehetett fiatal.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski tegnap
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor tegnap
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója tegnap
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse 2024.05.11.
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 2024.05.11.