Bizonyítékot találtak az első gyarmatosítók és az indiánok vallásközi párbeszédére
2016. július 20. 16:28 MTI
Egy távoli Karib-tengeri sziget barlangrendszereinek egyikében talált bizonyítékot egy brit régészek által vezetett kutatócsoport az Újvilágba érkező első európaiak és a helyi bennszülöttek vallásközi párbeszédére.
Korábban
A British Museum és a Leicesteri Egyetem kutatói által vezetett expedíció az elmúlt években több mint 70 barlangrendszert mért fel a Puerto Rico partjai közelében fekvő Mona-szigeten. A barlangok egyikében a bennszülöttek vallási ábrázolásai mellett megtalálták a korai európai gyarmatosítók feljegyzéseit is. A kutatócsoport az Antiquity tudományos lapban tette közzé az erről szóló tanulmányát.
A Kolumbusz Kristóf által 1494-ben feljegyzett sziget az Európából Amerikába vezető hajóút mentén, a 16. századi spanyol gyarmatosító törekvések színhelyénél fekszik, így az itt élő bennszülött közösségekre a kezdetektől hatottak az európai gyarmatosítók.
A kutatócsoport 2013 óta tanulmányozta a szigetet, amely a világ egyik barlangokkal leginkább szabdalt helyszínének számít. A tudósok több ezer bennszülöttek által használt motívumot dokumentáltak a barlangok bejárataitól jóval beljebb eső, sötét üregekben. Mindezzel a sziget a karibi térség bennszülött vallási ikonográfiájának eddig ismert leggazdagabb gyűjteményét nyújtja - írja az Eurekalert tudományos hírportál.
A tanulmányban tárgyalt barlangrendszerben a bennszülöttek ábrázolásai mellett több mint harminc részben aláírással, dátumokkal és keresztény szimbólumokkal ellátott latin és spanyol nyelvű feljegyzést találtak a kutatók, akik szerint mindez nagyon ritka, személyes bepillantást nyújt a gyarmatosítás korai szakaszának kultúrák közötti vallási érintkezéseibe.
A több tudományágat felölelő megközelítések és az archeometriai vizsgálatok segítségével új értelmezések alakulhattak ki a gyarmatosításról, amely jóval árnyaltabb folyamat volt, mintsem, hogy egyszerűen leírható legyen az elnyomás és uralom fogalmaival, valamint a bennszülöttek kihalásával - hangsúlyozta Alice Samson, a Leicesteri Egyetem kutatója.
Jago Cooper a British Museumtól hozzátette: a lelőhely nem csupán betekintést nyújt az Amerikába érkező európaiak és a bennszülöttek első személyes találkozásaiba, hanem segít megérteni a modern amerikai kulturális identitás gyökereit is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- Gyerekek, nemesek és prostituáltak is elindultak a keresztes hadjáratra
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek
- Hírességek, akik rejtélyes módon tűntek el
- Ma is rejtély, ki lőtte hátba a svéd miniszterelnököt
- Nyomtalanul eltűnt az Újvilág első angol kolóniája
- A legvadabb elméletek kaptak szárnyra Rudolf trónörökös halálával kapcsolatban
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.