Római villától a kastélyszerű kúriáig - Szent Kinga falujának története

A település története egészen a római korig nyúlik vissza. Ekkoriban Pannonia provincia – többek között a mai Küngös területén – területén 3-4 kilométerenként egy-egy villagazdaság állt. A Küngösnél megépített villa létezését a Kaptár-völgy és a patak közötti területen a 20. században talált bronzkori eszközök és római kori épületek maradványai bizonyítják. Mivel a feltárás folytatására nem jutott elég pénz, a romokat visszatemették, de az eszközöket elszállították a múzeumba.

A település az i. sz. 5. század elején eltűnt a villák térképéről, ám az 1200-as években ismét feltűnik a térképeken, mint a királyi család birtoka. IV. Béla uralkodása alatt, 1260 körül lányának, Kunigundának (később Szent Kinga) adományozta a területet. A birtokadományhoz még egy kis kedvcsinálót is mellékelt: „A területnek tiszta és friss a levegője és jó a termőtalaj…” – írta többek között. A település első hivatalos említése 1290-ben történt (innentől számítjuk a település történetét is), amikor Kingusi Dénes gróf megkapta III. András királytól a területet, és rögtön megtapasztalhatta: valóban kifogástalan minőségű mind a levegő, mind a termőtalaj. Az első családokat a gróf telepítette be az ekkoriban még mindössze három házból álló faluba.

A középkori falu azonban nem a település mai helyén állt. A régészeti feltárások alatt a csajági faluvégen, a patak és az országút közötti területen leltek rá a középkori Küngös maradványaira, ám csakúgy, mint a római kori romoknál, itt sem jutott elég pénz az ásatásra, és ez esetben is visszatemették a romokat. Az 1500-as években a település eltűnt az aktív, élő falvak sorából, és a térképről is törölték. Küngös az 1600-as évek közepén azonban a Kenessey és Tóth nemzetségnek köszönhetően ismét fejlődésnek indult. A népesedés következtében a faluban egyre több lett a nemesi származású család. Az 1700-as évek elején a Kenessey család felépíttette második kúriáját, amelyet méreteinél és díszítettségénél fogva azóta kastélynak neveznek.

A nemesek idővel egyre több kúriát építtettek a területen, 1790 körül a településen élők pedig a saját kezükkel már első kis imaházukat is felépítették. A papi szolgálatot a peremartoni plébánia teljesítette, mivel Egyházasküngös ekkoriban még egyfajta fíliaként működött. A Kenessey család kezdeményezésére 1850 körül felépült a mai napig látható kastély. 1900 körül a mai faluház helyén felhúzott, egy kis tanteremtől valamint szolgálati lakásokból álló kis épületben az oktatás is megkezdődött. Az iskola egyik leghíresebb tanára Vörösmarty Béla volt, aki fontos szerepet játszott a település életében is. 1950-60 között felépül a református imaház. A mellette látható haranglábat 1724-ben adományozta a Kenessey család. A településen nemrég szentelték fel az ország egyetlen Szent Kinga-templomát, a királylány falujában, később ereklyét is kaphatott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. A közjogi rendszer átalakítása Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• A bölcs „tolmács”
• Az én 89-em
• A Kádár-rendszer darázsfészke
• Moderata durant: az önmérséklet megedz
• A kór újra támad
• Kormányzás ellenszélben
• Antall József közelről