Megtalálták I. Géza király sírhelyét

Vácon a vár területén már 1979 óta – előbb szakaszosan, majd 1988-tól folyamatosan – folytak az ásatások, 2000-ben pedig dr. Tettamonti Sarolta vezetésével a székesegyház feltárása is megkezdődött. Az ásatások 2002-től kezdve 11 éven át szüneteltek, ám 2013 októberében a váci önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásának köszönhetően folytatódhatott a terület feltárása – számolt be az eddigi munkálatokról a Múlt-kornak Batizi Zoltán.

A kutató I. Géza feltételezett sírhelyével kapcsolatban a Múlt-kor kérdésére kifejtette, csak akkor lehetne minden kétséget kizáróan az Árpád-házi királyhoz kötni a temetkezési helyet, ha – 11. századi gazdag mellékletekkel együtt – a maradványait is megtalálták volna, enélkül azonban egyelőre annyit lehet mondani, hogy a sírhely valószínűleg az uralkodó számára készült. A szakértő azonban számos érvet hozott fel amellett, hogy valóban Szent László bátyjának sírjára bukkant rá.

„ A Képes Krónika hosszan foglalkozik a mogyoródi csata előzményeként egy csodás látomással, amelyre Vácott, pontosabban Vác helyén került sor. A Krónika szerint László herceg látta, hogy Géza fejére az égből korona kerül, és ezt a seregük katonái között elterjesztve jobb eséllyel indultak csatába. A mogyoródi ütközet után Géza foglalta el a magyar trónt, és a Krónika szerint visszatért Lászlóval, hogy a korábbi látomás helyszínén egyházat alapítson. A Krónika leírja, hogy a testvérpárnak ekkor újabb csodában volt része. Amikor az alapítandó egyház helyén gondolkodtak, egy agancsain égő gyertyákat hordozó szarvas jelent meg a közelükben. Vitézeik üldözőbe vették az állatot, de az egy magas partfalról a Dunába ugorva eltűnt előlük. A Krónika szerint ezen a magas partfalon alapította meg Géza király a Szűz Mária-székesegyházat, amelyben halála után örök nyugalomra helyezték” – magyarázta a kutató.

„A korszakban a templomok alapítóit, donátorait az egyházak közepére temették – így helyezték el többek között Szent István sírját is az általa alapított székesfehérvári bazilikában. A most megtalált váci sírhely a székesegyház főhajójának középtengelyében található, és a templom keleti és nyugati végétől is egyforma távolságra fekszik” – tette hozzá a régész.

A 110-es objektumként feltárt gödör mérete alapján egy kővel kialakított falú temetkezésnek vélhető, bár a kőkeretet elbontották valamikor, legalábbis a feltárt szerszámnyomok erre utalnak. A ferencesek a 18. századi Historia Domusban feljegyezték, hogy az új székesegyház építése során a középkori templomban több keresztet, selyemruha-maradványokat és egyéb mellékleteket tartalmazó főpapi temetkezést találtak. A sírok kőanyagát kitermelték a még folyamatban lévő építkezéshez, így valószínűleg ők a sírkamra szétbontói – egészítette ki mondandóját a kutató.

A sírgödörben a régészek emellett 18. századi kerámiára, valamint emberi csontmaradványokra is rábukkantak. „A gödör mélyén két medencelapát és néhány más csont egy kupacban került elő, de kicsi a valószínűsége, hogy ezek I. Gézához köthetők. A gazdagnak vélt főpapi, valamint a királyi nyugvóhelyet feltételezhetően már a tatárjáráskor kirabolták, ha azonban Géza király sírja csodával határos módon átvészelte volna a tatárok egyéves uralmát, a várat és a várost több mint egy évszázadon át birtokló törökök már szinte bizonyosan megtalálták” – számolt be az ásatásvezető a Múlt-kornak. „Az is elképzelhető, hogy a kirabolt kőkeretes sírba a király csontjainak eltávolítása után egy püspök vagy más előkelő is temetkezett. A templomból ismert egy másik, kisebb, bolygatatlan, kőkeretes temetkezőhely, melyben öt egymás utáni temetkezést, azaz öt csontvázat sikerült feltárni 2014-ben”– folytatta a szakember.

Hozzátette, nem zárható ki, hogy a templom közepén lévő sírgödörben talált, összevissza dobált csontok némelyike I. Gézához tartozik, de ezt a kérdést csak genetikai vizsgálatokkal lehetne tisztázni. Minden csonttöredéket meg kellene vizsgálni, majd össze kellene hasonlítani az uralkodó egyik közeli rokona maradványaiból – például unokája, II. (Vak) Béla feltételezett koponyacsontjából vagy öccse, Szent László koponyaereklyéjéből – vett mintákkal, ehhez azonban nem állnak rendelkezésre megfelelő források, tekintve, hogy egyetlen csontvizsgálat több tízezer forintba kerül. Batizi Zoltán végül arra is kitért, hogy a váci önkormányzattól a feltárások idei költségeinek fedezésére kapott összeg már szinte teljesen elfogyott, de reméli, hogy a következő évben az NKA támogatásával folytatódhat a kutatás. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyiptom

• Ki volt Ahhotep, a „harcos királynő”?
• Howard Carter megtalálta Tutanhamon sírját, most előkerült a táskája is
• Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek?
• Újabb szenzáció Egyiptomból: II. Thotmesz elveszett második sírját is megtalálhatták
• Az első fáraósír felfedezés Tutanhamon óta - megtalálták II. Thotmesz elveszett nyughelyét
• Hét nem mindennapi múmia
• Így teremtették a világot – az ókori emberek szerint
• Az Oszmán Birodalom bukása hozta el az iszlám felemelkedését 
• Sikertelenül harcolt a pánarab egységért Egyiptom elnöke, Gamál Abd en-Nászer