Újabb lenyűgöző kincsek kerültek elő az elsüllyedt egyiptomi városokból

Hérakleion és Kanopusz az egyiptomi Abukiri-öbölben található városa évszázadokra teljesen feledésbe merült, miután az i. sz. 8. században a két település egy - többek között szökőárral és földrengéssel tarkított - természetikatasztrófa-sorozat következtében a tenger fenekére süllyedt.

A területet a francia kincsvadász, az Európai Víz Alatti Régészeti Intézet alapító vezetője, Franck Goddio és csapata oxfordi kutatókkal és az egyiptomi hatóságokkal együttműködve tárta fel. Goddio elmondta, hogy a kiállításon számos olyan műkincset fognak kiállítani, amelyeket korábban soha, és - Egyiptomot is beleértve - sehol nem láthatott a közönség, mivel azokra nem csak nemrégiben bukkantak rá a régészek.

Dr. Damian Robinson, az Oxfordi Egyetem Tengeri Régészeti Központjának igazgatója szerint a kincsek rendkívül értékesek, és mivel egyelőre még csak a terület mintegy 1-2 százalékát tárták fel, további műkincsek elbukkanására lehet számítani. A kutató elmondta, hogy a feltárási területen legalább két, de elképzelhető, hogy három elsüllyedt város is található.

Óriási szenzációt keltett, amikor 2000-ben Goddio és csapata rátalált a víz alatt fekvő, hatalmas szobrokat, ékszereket és érméket rejtő településekre. Az i. e. 8. század körül alapított Thonisz (Hérakleion) kiterjedt csatornahálózatával, valamint külföldi hajók fogadására is alkalmas kikötőivel az ókori Egyiptom egyik virágzó városának számított. A víz alatt talált, az i. e. 6. és 2. századra datálható több mint 700 ősi horgony és 60 hajóroncs arra enged következtetni, hogy a városokban komoly tengeri kereskedelem folyt. 

A város történetét sokáig csak írásos forrásokból ismerhettük. Hérodotosz az i. e. 5. században egy hatalmas templomról számolt be, amelyet azon a helyen építettek, ahol Héraklész először Egyiptom földjére lépett, és a városban Szép Heléna és Parisz is megfordult a trójai háború előtt. Nikander, az i. e. 2. században élt költő pedig arról írt, hogy Menelaosz kormányosa, Kanopusz a róla elnevezett városban halt meg, miután Thoniszban megmarta egy kígyó.

Goddio elmondta, hogy a leletek alátámasztják a különböző ókori szövegekből és feliratokból, többek között az i. e. 238-ban keletkezett ún. kanopuszi rendeletet tartalmazó sztéléből nyert információkat. Kanopuszba az ókorban a világ minden tájáról özönlöttek a különböző betegségekben szenvedő zarándokok a Serapisz-, valamint Ozirisz-szentélybe, mielőbbi gyógyulást remélve. A kutatók a területen többek között egy vallási szertartásokon használt olajlámpát, szertartási bárkákat, egy pap fejének fekete gránitból készült szobrát, valamint Bész, a gonosz erőket groteszk táncokkal és grimaszokkal távoltartó egyiptomi isten szobrát is megtalálták. Az Ozirisz, Egyiptom elsüllyedt rejtélyei című kiállítást a párizsi Arab Világ Intézetében szeptember 8-tól január 31-ig tekinthetik meg a látogatók.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel