A kínai-török kapcsolatok négy évszázadon átívelő emlékei
2015. június 12. 14:14 MTI
Az évszázadokra visszanyúló kínai-török kapcsolatok archív tárgyi emlékeit állították ki Pekingben a két ország szakintézményeinek gyűjteményeiből. A szervezők egyebek közt térképeket, könyveket, dokumentumokat, leveleket válogattak erre az alkalomra, mintegy illusztrálva a két országot érintő közös történelem, a 17. századtól a 20. század végéig tartó kapcsolatok alakulását. Kínában a diplomáciai kapcsolatok felvételét a Csing-dinasztiától (1644-1912) számítják.
Korábban
A Fővárosi Múzeum kiállítása felidézi az egykori követek látogatását, a kereskedelmi és katonai együttműködés különböző lenyomatait. Kína és Törökország a hosszú történelmi időszakokban nagy hatással bíró országok voltak, amelyek népei ragyogó nemzeti kultúrát teremtettek - jelentette ki a megnyitón Jang Tung-csüan az állami archívumok hivatalának vezetője hozzátéve, hogy e kultúrákat az ősi Selyemút kötötte össze.
A kínai kezdeményezésű Új Selyemút koncepció, az "egy övezet, egy út", amely egyrészt Eurázsián, másrészt az óceánt átszelve kötné össze az egykori szárazföldi és tengeri Selyemút által érintett ázsiai, európai és afrikai államokat, nem korlátozódik a gazdasági együttműködésre. Ugyanúgy része a kultúra, az oktatás, a tudomány is - fejtette ki a szakember.
A kiállítás törökországi elemei a Hszinhua tudósítása szerint a kínai muszlimok Törökországhoz fűződő kapcsolatait hangsúlyozzák. Utalnak arra, hogy a modern törökök türk ősei a mai Kína területén, vagy környékén éltek valaha, s e nomádoknak fontos szerepük volt Kína történelmében. Miután a Tang-dinasztia (618-906) korában a türkök megkezdték elvándorlásukat nyugati irányba, a 11. század végére telepedtek le a mai Törökország területén. Kínában ma még hét türk nyelvet beszélő etnikai csoport él.
Az első világháború után Kína és Törökország egyaránt a hivatalos kapcsolatok létrehozására törekedett, majd 1934-ben aláírtak egy barátsági, kereskedelmi egyezményt. Kína 1935-ben küldte első nagykövetét Ankarába, míg Kínába 1940-ben érkezett az első török misszióvezető. Törökország a Kínai Népköztársaság megalakulásának évében, 1949-ben azonban áthelyezte nagykövetségét Tajvanra a Kínai Köztársaság székhelyére.
Ankara, több nyugati állammal együtt 1971-ben ismerte el a Kínai Népköztársaságot, de az 1970-es évek nem hoztak jelentősebb fejlődést a két ország viszonyában. A közeledést 1980-tól kezdődően, a katonai puccsal hatalomra kerülő Kenan Evren tábornok, köztársasági elnök indította meg, s a kapcsolatok tovább fejlődtek a következő évtizedekben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap