A skandinávok hurcolták be a leprát Angliába

A Leiden Egyetem szakértői által vezetett nemzetközi kutatócsapat egy, az 1950-es években feltárt férfi 1500 éves csontvázát vizsgálta, amelyet a délkelet-angliai Essex megyében fedeztek fel. A húsz év körüli férfi csontvázán leprára utaló jelek (például lábujjcsontok megcsonkulása, egyéb szövetelhalások) figyelhetőek meg, így az 5-6. században élt, minden bizonnyal Dél-Skandináviából származó ember a szigetország egyik első leprása lehetett.

Sonia Zakrzewski, a Southamptoni Egyetem régésze szerint ahhoz, hogy egy világos diagnózist állíthassanak fel, DNS-vizsgálatra volt szükség. „A leprás megbetegedés nem minden esetben alakítja át a beteg csontvázát. Egyes esetekben például semmi nyoma sincs a fertőző megbetegedésnek a csontokon, máskor azonban jelentős torzulás történik - csakúgy mint sok más egyéb betegség esetén is. Ilyenkor az egyetlen mód, hogy a lepra baktériumát azonosítani tudjuk, a DNS-vizsgálat” - magyarázta a kutató.

„Nem minden alkalommal lehet jól elkülöníteni a lepra DNS-ét a csontváztól, azonban az 1500 éves férfi esetében sikerrel jártunk, s azonosítani tudtuk a baktériumtörzset” - mondta Mike Taylor, a Surrey Egyetem bioarcheológusa. Ezt a fajta leprát korábban a középkori skandináv és dél-angliai síroknál figyelték meg, azonban ez esetben maga a baktérium jóval korábbi időszakból származik, az 5-6. századra datálható.

A lepra molekulákról vett lipidek analízise megerősítette a DNS-vizsgálatot, így szinte biztosra vehető, hogy nem az érett középkor leprájáról van szó, hanem egy több évszázaddal korábbi „példányról”.

A férfi fogainak izotópjai arról árulkodnak, hogy minden bizonnyal nem a Brit-szigetekről származott, hanem jóval északabbra, Skandináviában születhetett. Ez szintén egyezik a DNS-vizsgálat eredményével, és felveti annak a lehetőségét, hogy behozta a lepra baktériumának Skandináviában megtalálható törzsét a szigetországba, amikor Britanniába vándorolt. Természetesen ez csak feltételezés, de a kutatók szerint nagy esélye van ennek az elméletnek.

„A kutatás sokat segít abban, hogy megérthessük az egyes betegségek múltbéli terjedéseit, valamint a különböző baktériumtörzsek folyamatos alakulását, változását, ami segítséget nyújthat számunkra, hogy a 21. században jelenlevő kórokozók természetét is jobban megismerjük, s hatékonyabban harcolhassunk ellenük. A tervek szerint több, különböző helyről származó leprás maradványokon fogunk elvégezni hasonló mikrobiológiai vizsgálatokat, hogy teljesebb képet kapjunk a betegség terjedéséről, valamint a lepra eredetéről” - magyarázta Sarah Inskip, a Leideni Egyetem szakértője, valamint a kutatócsapat vezetője.

A lepra még ma is sújtja az emberiséget, ám már kezelhető antibiotikumokkal. 2013-ban például több mint 10 millió megbetegedéssel számolhattunk világszerte, s körülbelül 250 ezer új eset regisztrálnak évente. Az emberek mellett a betegség a tatuknál is pusztít, például az Egyesült Államokban a legtöbb eset ezekhez az állatokhoz köthető. A lepra hűvösebb hőmérsékleten jobban szaporodik, a tatuknak pedig a legalacsonyabb a testhőmérsékletük az emlősök között. A tatuk valószínűleg az emberektől kaphatták el egykoron a fertőzést, amely a kutatók szerint Európából érkezhetett az Újvilágba. Az öreg kontinensre pedig Kelet-Afrikából hurcolhatták be, egyes elméletek szerint azonban a Közel-Kelet lehet a betegség otthona, esetleg maga Európa.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
• Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
• Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
• Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
• Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve