Magyar sérültjei is voltak a 20 évvel ezelőtti párizsi merényleteknek
2015. január 8. 17:06 MTI, Múlt-kor
Az egész világot sokkolta a Mohamed-karikatúráiról ismert francia szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo párizsi szerkesztősége ellen intézett, tíz újságíró és két rendőr életét követelő brutális támadás. Eddig ellentmondó információk láttak napvilágot az állig felfegyverkezett, hidegvérrel gyilkoló algériai származású testvérpár szélsőséges iszlám szervezetekhez fűződő kapcsolatáról; harmadik társuk feladta magát, őket viszont még üldözik a francia kommandósok. 20 évvel ezelőtt szintén terroristamerényletek rázták meg Franciaországot, az Iszlám Fegyveres Csoport (GIA) által elkövetett támadásokban összesen nyolcan haltak meg és kétszázan megsebesültek, köztük egy négytagú magyar család.
Korábban
1995. július 27-én este fél hatkor a francia főváros központjában, a Saint-Michel-i HÉV-állomáson (Réseau Express Régional, RER) gázpalackos terrorakciót hajtottak végre, amelyben nyolcan életüket vesztették, száz ember pedig megsebesült.
Három nappal a terrortámadás után több szervezet is jelentkezett, hogy vállalja a felelősséget az akcióért. A francia RTL rádiónál egy telefonáló az "Iszlám fegyveres csoportok (azaz a legszélsőségesebb algériai terrorszervezet, a GIA) főparancsnoksága" nevében jelentkezett, a francia nyomozók azonban kétkedéssel fogadták a híreket. Jóval nagyobb érdeklődést keltett Párizsban az a hír, amely a legnagyobb, külföldön kiadott illegális iszlám lap, az El-Anszar lapban szerepelt, s amely szerint a terrorakciót valóban a GIA emberei követték el.
Augusztus 17-én újabb - szintén gázpalackkal végrehajtott - terrorakció rázta meg Franciaországot. A merénylők a párizsi a Charles de Gaulle tér keleti oldalánál, egy hulladékgyűjtő tartályban robbantottak, a metrófeljáró és egy újságos kioszk közelében. A merényletnek ezúttal nem voltak halálos áldozatai, ám 17-en - köztük egy négytagú magyar család, két felnőtt és két gyermek - megsérültek.
Az RTL egyik illetékese már augusztus 18-án arról tájékoztatta a Reuters irodáját, hogy egy ismeretlen telefonáló a GIA Főparancsnokság nevében közölte: a radikális algériai fegyveres csoport követte el a merényletet. Augusztus 26-án egy hatalmas robbanószerkezetet találtak a TGV vasúti pályájánál Lyon mellett, majd szeptember 3-án újabb merényletet hajtottak végre Párizsban: ezúttal négy idősebb asszony szenvedett könnyebb égési sérüléseket. Szeptember 4-én a párizsi tűzszerészeknek sikerült egy bombát hatástalanítaniuk az egyik metróállomásnál, három nap elteltével azonban egy autóba rejtett pokolgép sebesített meg 14 embert Lyonban.
A szervezet vezetőjét, Khaled Kelkalt a fel nem robbant bombákon talált ujjlenyomatok alapján sikerült azonosítani, majd szeptember 29-én a letartóztatására érkező francia csendőregység végzett vele Lyon mellett. A támadások októberben tovább folytatódtak: 6-án, a Maison Blanche metróállomáson elkövetett bombarobbantásban 18-an sebesültek meg, a Musée d'Orsay HÉV-állomáson 17-én bekövetkezett merénylet pedig 30 sebesültet hagyott maga után.
Az 1995-ös párizsi események a "rettegés nyara" néven vonult be a történelembe. A GIA által végrehajtott merényletsorozat az 1992-es, érvénytelenné nyilvánított algériai választásokból kialakult válság külföldre exportálását szolgálta. A francia kormány támogatását élvező algíri vezetés a voksolás első fordulójában győztes iszlamista párt, az Iszlám Üdvfront (FIS) előretörésétől megrettenve semmisnek nyilvánította az eredményt, és könyörtelen harcot kezdett az iszlám állam bevezetésével fenyegető mozgalom felszámolására.
A FIS katonai szárnya, a szélsőséges GIA előbb az Algírban élő franciákra mért csapásokat, majd 1994 decemberében eltérítette az Air France Algírból Párizsba tartó 8969-es járatát. A géprablókat elfogták, a GIA ekkor döntött a bosszúhadjárat francia földre telepítéséről. A robbantások két felelősét 1999-ben ítélte el a párizsi különleges esküdtszék, ám a szervezet több tagjának sikerült külföldre menekülnie: köztük volt a robbantások "mecénása", Rachid Ramda is, akit 1995 őszén fogtak el a brit hatóságok, s akit a több francia kiadatási kérelem dacára sem szolgáltatták ki Párizsnak. Ramdát végül 2007. október 27-én ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre.
A GIA aktív maradt Algériában, ahol egész falvak estek áldozatul a fundamentalista szervezet bosszúhadjáratának: a merényletekben és robbantásokban több mint száz embert öltek meg a fegyveresek. Az eszközeiben nem válogató GIA - amelynek sejtjei jelen voltak Belgiumban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és az Egyesült Államokban is - szépen lassan felmorzsolódott az algériai polgárháborúban, majd az 1999-es, a szervezet által hivatalosan elutasított amnesztiatörvényt kihasználva tagjai letették a fegyvert, a GIA helyébe pedig az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal kapcsolatban álló Ima és Harc Szalafista Csoport lépett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
