Mégsem Európa a művészetek bölcsője
2014. október 9. 09:59 MTI
Az ázsiai barlangfestészet legalább olyan régi, mint a híres európai alkotások - állapította meg egy szerdán megjelent tanulmány. Eddig Európát tartották a művészetek bölcsőjének.
Korábban
Az ausztrál Wollongong Egyetem kutatói Anthony Dosseto vezetésével az indonéziai Celebesz-sziget hét barlangjának tizenkét festményét vizsgálták meg. Ezeknél az alkotásoknál emberi kéz volt a sablon a sziklafalon, ennek a körvonalait húzták ki festékkel. Megvizsgáltak két, a sertés és a szarvas keverékére hasonlító állatot, a babirusszát ábrázoló festményt is - olvasható a brit Nature tudományos lap friss számában.
Ezeket a barlangrajzokat már több mint 50 éve felfedezték, koruk meghatározásával azonban nem foglalkoztak alaposan. Úgy vélték, a helyi klíma miatt legfeljebb 10 ezer évet bírnak ki a képek. A festményekre rakódott, leheletfinom ásványi üledék korát a tudósok az úgynevezett uránsorra épülő módszerrel határozták meg. Ez az eljárás a radioaktív lebomlást méri. A minimális kort állapítják meg vele, tehát a festmények ennél akár régebbiek is lehetnek.
A 40 ezer éves, vörös festékkel körvonalazott kéz a tanulmány szerint a legrégibbi ismert ilyen típusú ábra lehet. A babirussza képén jól kivehető a négy láb, a fej és a farok, a festmény legalább 35 400 éves. "Bebizonyosodott, hogy mintegy 40 ezer évvel ezelőtt, a pleisztocén korában az eurázsiai világ mindkét végpontján az ember barlangok falára festett. Eddig Európa számított a történelem előtti művészetek bölcsőjének" - olvasható a tanulmányban.
Wil Roebroeks, a holland Leideni Egyetem kutatója szerint az eddig ismert legrégibb, 37 300 éves barlangrajzot az észak-spanyolországi El Castillo-barlangban fedezték fel. A legősibb állatábrázolásnak, egy rinocérosz faszénrajzának korát 35 300 és 38 800 év közé teszik, ezt a franciaországi Chauvet-barlangban találták meg.
A tanulmány szerzői szerint két magyarázat adódik: lehetséges, hogy az ősi embercsoportoknál egymástól függetlenül fejlődött ki a barlangi festészet, ám az is, hogy a homo sapiens már azelőtt tudott festeni, hogy Afrikából elindult volna.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól
- Idomítási módszerei is forradalmiak voltak a modern állatkert megálmodójának
- Az űrkutatás alapjait is lerakta „Rakétás Fritz”
- Lassan lendült mozgásba az amerikai hadigépezet az első világháborúban
- Két ládányi szerzeményét égette el a fiatal Brahms
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap