„Isten' öldöklő Angyala": kolerajárvány Magyarországon

2014. augusztus 27. 10:08

„Reá ismertek az Indiai Cholera jeleire"

A gyilkos kór orvostani megállapítására az egyik Tiszaújlakon elhunytat a Bécsből és Pestről kirendelt orvosok felboncolták, akik „reá ismertek az Indiai Cholera jeleire". Mindazonáltal az orvosok úgy vélték, hogy a halálesetek fő oka inkább „példátlan éhség' és elhűlés', mint a' cholera' következése", és így a „nyavalya fogy" és rövidesen véget fog érni. E diagnózis azonban elhamarkodottnak és egyszersmind óriási tévedésnek bizonyult: júniusban már egyre nagyobb számban fordultak elő a megbetegedések és az elhalálozások. Ráadásul a kór mind nagyobb területeken terjedt el és szedte áldozatait. Ennek ellenére a hatóságok és az orvosok még június végén is arról vitatkoztak, vajon valóban fertőző betegséggel-e állnak szemben. Jellemző, hogy július 5-én hivatalosan is amellett foglaltak állást, hogy a „kolerát nem járványos, hanem mételyes betegségnek kell tekinteni".

Ennek ellenére az említett vegyes bizottság tagjait 1831. június 3-án ismét kiküldték, hogy intézkedjenek a járvány elterjedésének meggátlásában. József nádor utasítására a vármegyei hatóságok kordonnal zárták le Máramaros, Ugocsa és Bereg vármegyéket, kordont húztak Erdély határától a Berettyó mentén egészen a Tiszáig; majd innen a folyó mentén Eger és Miskolc irányában a Hernád folyóig, valamint Kassa és Eperjes fölött a galíciai határig.

Mivel a „nyavalya" Pest vármegyében is megbetegedéseket okozott, egy újabb kordonvonalat kellett létrehozni, nevezetesen a Zagyva folyó mentén, amelyet Hatvannál elágaztattak Vác, Esztergom városok és Bars vármegye felé. Az országot - Pest és Buda kivételével - 20 körzetre osztották fel; mindegyik körzet élére teljhatalmú királyi biztost állítottak, aki köteles volt a vegyesbizottságnak beszámolni az adott helyzetről. A királyi biztosoknak folyamatosan beszámolókat kellett készíteniük (táblázatos formában), és a kordon létrehozására és biztosítására bevonták az országban állomásozó császári-királyi katonaságot.

Ezek az intézkedések azonban nem hozták meg a várt eredményt, azaz a kolera elterjedésének a megakadályozását. Július elején a kór megjelent Zemplén vármegyében, oly nagy „rémülést" okozva, hogy a sárospataki diákokat hazaküldték. A mezővárosi és falusi lakosok egy része az erdőkbe vagy a szőlőkbe menekült, ahol pincékben húzta meg magát. Mások a szomszédos Abaúj vármegyébe próbáltak átszökni, ahonnan azonban a helyi hatóságok és a vármegye határára kirendelt katonák visszafordították őket. Jellemző a Zemplén vármegyei helyzetre Kazinczy kétségbeesett helyzetjelentése, mely szerint „Zemplény el van zárva, én pedig a' Zemplény' széléhez csak 600 lépésnyire, 's anyahelyétől, Ujhelytől, csak eggy órányira, de Abaujban lakom; 's így Zemplény közt és köztem el van rekesztve minden közösűlés".

Az egyes helységeket megpróbálták egymástól kb. tíz lépésnyire felállított gyalogos katonasággal hermetikusan elzárni, továbbá ún. „dögmentő" és „levélfüstölő intézeteket" állítottak fel, és csak az arra kijelölt helyeken engedélyezték az átjárást. A kordonoknak olyan szigorúaknak kellett lenniük, hogy a koleragyanús helységek felől „repülő madarakat is lövöldözés vagy más módok által" vissza kellett tartani. A járvány elterjedésének meggátlására a vármegyék „az epekórság ügyében kirendelt permanens deputáció [állandó bizottságok]"-kat is létrehoztak, amelyeknek a szintén kirendelt egészségügyi királyi biztosok utasításait kellett végrehajtani. Mindezen óvintézkedések azonban hatástalanoknak bizonyultak.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. téli száma