Így mozgatták az egyiptomiak a piramisok köveit
2014. május 6. 08:42
Mit keresett egy korsós a piramisok köveit szállító szán előtt? Régóta vitatott kérdés, hogy mintegy 4500 évvel ezelőtt miként voltak képesek megmozdítani az egyiptomiak a piramisok közel kéttonnás alkotóköveit. Kutatók állítják: megtalálták a rejtély kulcsát.
Korábban
Az Amszterdami Egyetem fizikusai azt vizsgálták, hogy mekkora erőt kellett kifejteni ahhoz, hogy a hatalmas faszánon lévő súlyos kövek megmozduljanak a sivatag homokjában. Kutatásaik szerint az Óegyiptomi Birodalomban egy primitív, de nagyon hatékony módszerrel könnyítették több ezer ember munkáját: vizet locsoltak a szán talpai elé, ami csökkentette a felületi súrlódás során fellépő fékező erőt.
A kutatók munkáját egy ősi freskó segítette, amely Djehutihotep, Felső-Egyiptom i. e. 1900 körül élt helytartójának sírjában található. A közel négyezer éves falfestményen 172 munkás látható, amint kötelek segítségével egy fából készült szánt próbálnak elhúzni, előtte pedig egy újabb egyiptomi tűnik fel és vizet locsol a talpak elé a homokra - magyarázta Daniel Bonn holland fizikus.
A piramisépítést bemutató sírfreskó
"Az egyiptológusok mindezidáig úgy gondolták, hogy a képen látható alak mindössze egy ceremoniális aktust, esetleg egy tisztulási rituálét végez" - mondta Bonn a LiveScience-nek. Az amszterdami kutatócsapat semmit sem bízott a véletlenre: építettek egy faszánt, nehéz rakománnyal pakolták meg, majd homokos talajon próbálták meg elhúzni. Feljegyezték, hogy ha vizet öntöttek a száraz homokra, jóval kevesebb energiát kellett a mozgatásba fektetniük.
Ez egy bizonyos fizikai jelenség miatt következett be, amely során a vízcseppek kvázi hidat alkottak az apró homokszemek között, amelyek így összetapadtak, magyarázta Bonn. Hozzátette: ugyanezen okból építjük nedves és nem száraz homokból a homokvárat.
Ugyanakkor ez egy kényes egyensúly. "Ha a homok túl nedves, ugyanolyan nehéz lesz elhúzni a szánt, mintha száraz volna. Az optimális állapotot kellett eltalálni" - húzta alá a kutató. A víz mennyisége azonban a homok minőségétől is függ: az optimális mennyiség a szán talpaival érintkező homok mennyiségének 2-5 százaléka. "Ez a technika az egyiptomi sivatag homokját figyelembe véve a száraz homokon történő húzásnál befektetett energia mintegy felét megspórolta" - mondta Bonn.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István
- Már a franciák is próbálkoztak harci gázzal az yperni támadás előtt
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap