"Kőkori Atlantiszt" találtak a Balti-tenger mélyén
2014. február 24. 12:03
Egy 11 ezer éves kőkori település nyomaira bukkanhattak búvárrégészek a Balti-tenger mélyén egy Svédországhoz tartozó sziget mellett.
Korábban
A "svéd Atlantisznak" is nevezett 11 ezer éves települést a tenger nyelte el, ám története nem múlt el nyomtalanul, ugyanis svéd búvárok még január végén néhány kiváló állapotban megőrződött leletet találtak a Balti-tenger fenekén. A kőkorszaki település egyfajta szemétlerakó volt, ahol a vadászó-gyűjtögető nomád közösségek a "kiselejtezett" tárgyaikat gyűjtötték.
A helyi lapok szerint az összehasonlítás nem túlzó, hiszen könnyen lehet, hogy a település ugyanolyan gyorsan tűnt el, mint Atlantisz. Az elveszett város legendája azóta izgatja az emberek fantáziáját, hogy Platón Timaiosz és Kritiász című dialógusaiban megírta a 9000 évvel ezelőtt elpusztult sziget történetét, amely Héraklész oszlopaitól, vélhetően a Gibraltári-szorostól nyugatra feküdt. A sziget területe nagyobb volt, mint Kis-Ázsia és Líbia együttvéve: egy hatalmas királyság fejlett civilizációval és ideális politikai berendezkedéssel, amelyet Platón perzsa mintára képzelt el. Atlantisszal valószínűleg földrengések és szökőár végezhetett.
A leleteket a dél-svédországi Blekinge tartományhoz tartozó Hanö sziget mellett, 15 méter mélyen találták meg. A búvárrégészek eddig fadarabokat, kovakő eszközöket, szarvakat, köteleket, egy állatcsontból faragott szigonyt és a mára kihalt őstulok egy csontját tárták fel.
"Fát, agancsot és egyéb eszközöket, szerszámokat hajítottak ki ide" - nyilatkozta Björn Nilsson, a Södertörni Egyetem régészprofesszora, projektvezető a The Local című angol nyelvű svéd lapnak. Mint kifejtette, a leletek a mocsári üledéknek köszönhetően maradtak meg; a fekete, zselészerű gyttja a tőzeg bomlása során képződik, s olyan oxigénhiányos állapotot hoz létre, amely elősegíti a leletek konzerválódását. Nilsson és csapata tovább folytatja a feltárást, s remélik, hogy előbb-utóbb egy temetőt is találnak, így végképp megbizonyosodhatnak afelől, hogy valóban egy kőkori település maradványaira bukkantak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek 18:05
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap