Sötét bőrűek voltak a vadászó-gyűjtögető európaiak 

Az európai ember ősének sokkal hosszabb ideig volt sötét a bőre, mint korábban vélték. A barcelonai Evolúciós Biológiai Intézet kutatói mintegy hétezer évvel ezelőtt a mai Spanyolország területén élt vadászok és gyűjtögetők egyikének DNS-ét elemezték. Azt az eredményt kapták, hogy az illetőnek ugyan kék volt a szeme, ám bőre még sötét - idézi a BBC hírportálja a Nature tudományos szaklapban közzétett tanulmányt.

A kutatást végző tudósokat meglepte az eredmény, mert úgy vélték, Európa átmeneti kőkori népei világos bőrűek voltak. Carles Lalueza-Fox, a kutatás vezetője szerint egyik magyarázat az lehet, hogy a világosabb bőrszín sokkal később fejlődött ki, mint eddig feltételezték.

Két vadászó-gyűjtögető ősember maradványait fedezték fel egy hegyi barlangban Spanyolország északnyugati részén 2006-ban. A barlang kedvező viszonyai, az állandó hűvös és sötét miatt a két egyed (La Brana 1 és 2) meglepően jó állapotban maradt fenn, ezért egyikük fogából a tudósoknak sikerült DNS-t kivonni. Ennek elemzésével feltérképezték a hajdani vadász teljes örökítő információját. Az elemzésből arra a következtetésre jutottak, hogy Európa korai lakóinak genetikai szempontból legközelebbi rokonai a mai Észak-Európa népei.

Lalueza elmondta: korábban azt feltételezték, hogy a bőr kivilágosodása viszonylag gyorsan megtörtént, miután Afrikából Európába vándorolt az ember, mivel északon lényegesen kevesebb UV sugárzás érte a bőrét. A sötét bőrszínűek esetében ötször-tízszer hosszabb ideig kell érnie a napnak a bőrt, hogy a D-vitamint elő tudják állítani, ez indokolta volna a szín gyors változását. Egyértelmű, hogy nem zajlott le ilyen gyorsan a bőrszín változása, hiszen a vizsgált vadász felmenői már 40 ezer éve Európában élhettek, mégis sötét maradt a bőre - tette hozzá.

A vadászó-gyűjtögető ember genomja azt is elárulta, hogyan alakult át a szervezet a zsákmányszerző életmódról az élelemtermelésre való áttéréssel. Európa korai népei nagyrészt fehérjén éltek, és DNS-ükből kiderült, hogy sem a tejcukrot, sem a keményítőt nem tudták megemészteni. Ez a képesség csak a földművelésre és az állattenyésztésre való áttérés, a táplálék összetételének megváltozása után fejlődött ki - írták a kutatók.

David Reich, a Harvard Egyetem Orvosi Karának kutatója szerint a tanulmány jelentőségét az adja, hogy a legrégibb európai genomot sikerült feltérképezni. Elmondta: ez az első európai genom, amely az élelemtermelés kialakulása előtti korból származik. Az európai emberre jellemző világos bőrszín ezek szerint az utóbbi hétezer évben fejlődhetett ki - tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban