1914 és a Közel-Kelet: a történelem ismétli magát?
2014. január 14. 08:49
A forrongó közel-keleti térség több szempontból is hasonlít az első világháborút megelőző időszakra - figyelmeztet egy cambridge-i történész, aki óva int a 100 évvel ezelőtti hibák megismétlésétől.
Korábban
"A történelem nem ismétli önmagát, de rímel" - mondta egyszer Mark Twain. Az amerikai író-újságírótól származó, intelemként is felfogható citátum soha nem volt annyira érvényes, mint ma, a Közel-Keleten. Legalábbis egy nemzetközileg ismert történész szerint, aki arra figyelmeztetett a Brookings Institution amerikai agytrösz honlapján közreadott esszéjében, hogy számos párhuzam figyelhető meg a forrongó térség és az első világégést megelőző európai események között.
Margaret MacMillan cambridge-i történész úgy látja, hogy a Közel-Kelet az első világháború "modern megfelelője". "Nagyon valószínű, hogy fegyverkezési versenyt szül, ha Iránnak sikerül atomfegyvert kifejlesztenie, a világ nagyon veszélyessé válik, a puskaporos hordó pedig felrobban, ahogy a Balkánon száz éve", azzal a különbséggel, hogy most "gombafelhők lesznek" - így a történész.
"Bár a történelem nem ismétli magát pontosan, a Közel-Kelet ma aggasztóan hasonlít az akkori Balkánra. "A nacionalizmus mérgező egyvelege azzal fenyeget, hogy magával rántja a külső hatalmakat, az Egyesült Államokat, Törökországot és Oroszországot, miközben Irán próbálja megvédeni érdekeit és szövetségeseit" - írja MacMillan.
A történész nem áll meg itt, több párhuzamot vél felfedezni a Közel-Kelet és az 1914-et megelőző időszak között. A mai iszlamista terroristák szerinte azoknak a forradalmi kommunistáknak és anarchistáknak felelnek meg, akik egy sor merényletet követtek el az általuk képviselt eszme nevében. 1914-ben a Német Birodalom egy felemelkedőben levő állam volt, amely a világ akkori legerősebb birodalma, Nagy-Britannia ellen intézett kihívást, ma pedig Kína ébreszt aggodalmat sokakban az Egyesült Államokban.
MacMillan, akinek könyve, a The War That Ended Peace tavaly jelent meg, úgy látja, hogy a szélsőjobboldali és nacionalista eszmék világszerte erősödnek, ami döntő momentum volt az első világháború előtt is. Japán és Kína viszonyát ma a Dél-kínai-tengerben található szigetek hovatartozása mérgezi, s egyre több amerikai katonai stratéga vélekedik úgy, hogy Kína a hadseregre fordítható összegek növelésével és tengeri flottájának megerősítésével a csendes-óceáni térség uralmára tör, ahol a két nagyhatalom fegyverkezési versenybe kezdett.
Az Egyesült Államok és Japán közti kölcsönös védelmi szerződés ráadásul érvényes a Tokió és Peking által is magának követelt Szenkaku-szigetekre is. Kína novemberben egyoldalúan légvédelmi azonosító zónát alakított ki a szigetcsoport felett, mire válaszul az USA két B52-es vadászbombázót küldött a szigetek fölé. "Csábító, ugyanakkor nem elrugaszkodott összehasonlítani Kína és Amerika kapcsolatát a száz évvel ezelőtti német-brit relációval" - így MacMillan.
Elgondolkodtató MacMillan ama okfejtése, hogy a nagyhatalmak elképzelhetetlennek tartottak egy totális háborút a hosszú ideig tartó béke után. A történész úgy látja, hogy a globalizáció hamis biztonságérzetbe ringatott bennünket, a világháború kitörésének 100. évfordulója pedig arra kell hogy emlékeztessen, mennyire védtelenek vagyunk az emberi hibákkal, a hirtelen jött katasztrófákkal és a puszta véletlenekkel szemben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap