Leszámolna "náci" múltjával a berlini állatkert

Több ezer dokumentumot vizsgál meg egy berlini történész abból a célból, hogy azonosítsa azokat az egykori részvényeseket, akik a Harmadik Birodalom idején származásuk miatt veszítették el érdekeltségeiket a berlini állatkertben. A leszármazottak felkutatása máris megkezdődött.

Monika Schmidt úgy gondolja, hogy a Zoologischer Garten Berlin mintegy négyezer részvényesének negyede volt zsidó származású a harmincas években. "Őket maga az állatkert vezetése, lépésről lépésre taszította ki ebből a körből, még mielőtt erre a náci rezsim felszólította volna a német intézményeket" - szögezte le a történész.

A befektetők speciális helyzetben voltak, mivel nem részesültek az állatkert éves profitja után fizetett osztalékból, azonban családtagjaik ingyenesen felkereshették a nagy népszerűségnek örvendő intézményt, ráadásul igazi presztízs volt, ha valaki támogatta a nagy múltú állatkertet.

Schmidt, a berlini Antiszemitizmus-kutató Intézet történésze munkája során találkozott a ma 89 éves Jochanan Asriellel, akinek nagyapja szintén részvényes volt. Asriel tinédzserként menekült el Németországból 1939-ben, ma az izraeli Haifában él. 20 évvel ezelőtt kereste fel az állatkertet, és akkor jutott tudomására, hogy az egykoron nagyapja által birtokolt részvénynek más lett a tulajdonosa.

A Zoologischer Garten Berlin 1844-ben (az Akvárium 1913-ban) nyitotta meg kapuit, az első állatokat maga IV. Frigyes-Vilmos porosz király ajándékozta az intézménynek. A második világháborúban teljesen lerombolták, a közel négyezer állatból csak kilencven élte túl a pusztításokat. Ma egyébként évi 3 millió látogatójával a legnépszerűbb állatkert Európában.

Schmidt jelenleg a Zoologischer Garten Berlin megbízásából dolgozik, a tervek szerint jövőre jelenik meg az egykori zsidó részvényesek neveit és életrajzait tartalmazó publikációja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején