Magyarok ásnak a thébai nekropoliszban

2013. december 2. 10:00 MTI

Vélhetően az egyiptomi Újbirodalom előkelőinek eddig feltáratlan sírjainak kutatásába kezdtek magyar régészek Bács Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyiptológiai tanszékvezetője irányításával a thébai nekropolisz területén.

Korábban

A nekropoliszban, az ELTE egyik koncessziós területén több értékes sír mellett az egyik legjelentősebb Nebamun TT 65-ös számmal jelölt sírja az Újbirodalomból, amelyet később a papi elithez tartozó Imiszeba alakított át saját temetkezési emlékművévé. Ennek feltárását 1995-ben kezdte meg a tanszékvezető munkatársaival.

Bács Tamás az MTI-nek pénteken elmondta, hogy a napokban megindult további kutatások elsősorban egy olyan terület feltárására irányulnak, amelyet a korábbi ásatások nem érintettek. A TT 65-ös sír környéke egy 100x80 méteres terület, amelyen öt-hat sír található, ezek nagy része Hatsepszut-kori. A most feltárandó két sír a zóna déli részén található, amelyet egy hatalmas meddőhányó foglal el, ezt a korábbi ásatások termelték oda 1901-től kezdve.

"Miután feltártuk Penré alkirály aknasírját, attól délre kezdtünk el dolgozni, hogy megnézzük, mi van a meddőhányó alatt. Ekkor kiderült, hogy itt két korábbi sír található. Úgy tűnik, az egyiket valaki 1905-ben már megtalálta, de aztán valamiért elfelejtődött, és ma plafonig tele van törmelékkel" - árulta el. Bács Tamás elmondása szerint a másik egy úgynevezett szaff-típusú temetkezési hely - a Középbirodalomban kedvelt sziklasír-típus -, amelyre az oszlopos tornácos homlokzat jellemző.

"Egy ilyen már ismert a területről, a Hatsepszut alatt magas rangú papi tisztséget betöltő Hapuszeneb sírja. Úgy tűnik, a területen a királynő udvarának előkelő tagjai temetkeztek, ezért érdekes az új szaff-sír is, amelyről most még semmit sem tudni" - jegyezte meg az egyiptológus.

Bács Tamás hangsúlyozta: a kitermelendő törmelékben is akadhatnak leletek, hiszen a száz évvel ezelőtti feltárások során kidobtak olyan, akkor értéktelennek tartott, törött tárgyakat, amelyek ma a régészet számára fontos bizonyítékok lehetnek: kartonázs- és múmiatöredékek, kerámiadarabok vagy a kopt-korszakból ránk maradt feliratos és tárgyi emlékek előkerülésében reménykednek.

Mint a kutató elmondta, az egyiptomi belpolitikai helyzet egyáltalán nem befolyásolja munkájukat, nyugodt körülmények között tudnak dolgozni.