Kommunista miniszterből vértanú
2013. szeptember 24. 08:03 Csernus Szilveszter
1949. szeptember 24-én egy grandiózus színjáték utolsó felvonásának lehetett tanúja a Budapesti Népbíróság tárgyalótermébe zsúfolódó tömeg. Dr. Jankó Péter kúriai bíró ekkor mondta ki a volt kommunista kormánytag Rajk Lászlóra és két társára a halálbüntetést, a főper három további áldozatára pedig hosszú idejű, fegyházban letöltendő szabadságvesztést. A valós körülményekkel tisztában lévő Rajk az utolsó szó jogán újfent beismerte és igaznak tartotta az ellene felhozott vádakat és alávetette magát a Népbíróság ítéletének.
Korábban
A forradalom felfalja gyermekeit
1949. május 31-én éjjel egy ÁVH-s különítmény, Péter Gábor személyes vezetésével elhurcolta lakásáról az Andrássy (akkor: Sztálin) út 60-ba Rajk Lászlót, akit alig két hete választottak országgyűlési képviselővé, s aki nem mellesleg hivatalban lévő külügyminiszter is volt. Az eljárás több szempontból is jogszerűtlen volt, mert sem a kormányt, sem az Országgyűlést nem tájékoztatták előre, de a Magyar Dolgozók Pártjának vezető szervei sem járultak hozzá a Központi Vezetőség, egyúttal a Politikai Bizottság egyik tagjának letartóztatásához. A Rákosi vezette sztálinista önkényuralom még a diktatúrák formális jogszerűségét sem tartotta be.
A kommunista hatalomátvétel sztálini forgatókönyvében a társadalom, az államvezetés, majd a baloldal „megtisztítása” után az osztályharc tovább folytatódott, sőt fokozódott: immár a pártba befurakodott ellenséggel kellett leszámolni. Az ellenségkép folyamatos fenntartása a forradalmi ieológia legitimációját is szolgálta, de a párton belüli bizonytalanság-érzés is növekedett. Ha pedig bárki gyanús lehet, akkor csak a Moszkvához való mennél erősebb kötődés jelentheti az egyetlen biztos pontot. Az, hogy melyik kommunista vezetőből lett ez az ellenség, az nem egyszer személyes leszámolásoknak, hatalmi harcoknak volt a függvénye.
A székelyudvarhelyi születésű Rajk László ügye nem volt egyedülálló a szovjet blokk népi demokráciáiban. Az úgynevezett „monstre” pereknek az 1936-38-as sztálini tisztogatások adták az alapot és a követendő példát. Sokszor elég volt a vádiratban a „trockista” helyére a „titóista” jelzőt kicserélni. A perek fő áldozatai az első vonalbeli politikusok közül kerültek ki. Tipikus titóista perekben a népi demokráciák valamennyi országa (az NDK-t kivéve) kivette a részét. A vérfürdő nagysága szerint az első helyet az albán Kocsi Dzodze pere és kivégzése (1949. május-június) illeti, utána következik a bolgár Trajcso Kosztov eltávolítása (1949. december), és némileg ide köthető a pozsonyi „szlovák-jugoszláv csoport”, Rudolf Slánský csehszlovák pártfőtitkár pere (1950-51).
Rákosi természetesen ez ügyben is bizonyítani akarta Sztálinnak, hogy számíthat „legkedvesebb tanítványára”. Rajk „kémbandájának” ügye 32 perből állt, ahol 93 személyt ítéltek el, közülük 15-öt halálra. Bukarestben a fentiekhez hasonló grandiózus per nem volt, Lengyelországban pedig csak a titóizmussal vádolt Władysław Gomułkát helyezték őrizetbe.
A kirakatpereket előre kidolgozott koncepció, „megdolgozott” tanúk és vádlottak, illetve megválogatott nagyközönség, sőt külföldi újságírók jelenléte jellemezte. A Rajk-ügy főperét, azaz a Rajk-pert is nagy nyilvánosság kísérte. Tizenhat szocialista, és huszonöt nyugati újság tudósítói számoltak be a tárgyalásról, összesen tizennégy országból.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap