A fehéreket is érdekelte MLK egy este alatt megírt forradalmi beszéde

Az Egyesült Államokban a feketéket ugyan formálisan már egy évszázaddal korábban, a polgárháború idején egyenjogúsították, de helyzetük szinte semmit sem javult. A hadseregben csak 1948-ban, az állami iskolákban 1954-ben szűnt meg jogilag a faji elkülönítés, ám a feketék Délen a gyakorlatban továbbra is másodrendű állampolgároknak minősültek, akiket minden nyilvános helyen távol tartottak a fehérektől.

1955. december 1-jén aztán az Alabama állambeli Montgomeryben egy Rosa Parks nevű néger varrónő egy autóbuszon nem volt hajlandó átadni helyét egy fehér utasnak. A nőt a város szegregációs törvényének megsértése miatt letartóztatták, ezután Martin Luther King tiszteletes bojkottot szervezett a helyi tömegközlekedés ellen. A következő két évben Kinget többször őrizetbe vették, házára bombát dobott a Ku Klux Klan, de ő kitartott, s a szövetségi bíróság végül kimondta: az alabamai buszokon alkalmazott elkülönítés alkotmányellenes és eltörölte azt.

Az akció sikere után King életre hívta az országos polgárjogi mozgalmat, megszervezte a Déli Keresztény Vezetők Konferenciáját. A száznál is több egyházi és polgári szervezetet tömörítő szövetség elnökeként erőszakmentesen, az alkotmányra hivatkozva harcolt a megkülönböztetés felszámolásáért. 1959-ben Atlantában egy áruházi demonstráció során ismét letartóztatták, és bár a vádat ejtették, egy korábbi gyorshajtási ügye miatt börtönbüntetésre ítélték. Az eset hatalmas feltűnést keltett, a tiszteletest végül John F. Kennedy demokrata párti elnökjelölt közbenjárására engedték szabadon. Kennedy nyolc nappal később, főként a feketék szavazataival megnyerte az elnökválasztást. King békés taktikáját, az ülősztrájkok, tiltakozó tüntetések szervezését nemcsak a fekete közösség többsége, de a liberális fehérek is támogatták.

A polgárjogi mozgalom tetőpontját az 1963. augusztus 28-i washingtoni tüntetés jelentette. A szervezők a munka és szabadság jelszavával hívták a fővárosba az embereket, s bár az esemény szerdára esett, mégis mintegy 250 ezren (s nem csak feketék) gyűltek össze a Lincoln emlékmű előtt. Korábban sokan attól féltek, hogy a pattanásig feszült légkörben a tüntetés erőszakba torkollhat, hiszen hatalmas volt a rendőri készültség és több ellentüntetést is bejelentettek, de a rendezvény békében és méltóságban zajlott le. A szónoklatok mellett zeneszámok is elhangzottak, egyebek között a gospellegenda Mahalia Jackson, Bob Dylan és Joan Baez előadásában. A tüntetést élőben közvetítette a televízió, sőt az egy évvel korábban fellőtt Telstar műhold révén az európai nézők is tanúi lehettek az eseménynek.

Utoljára Martin Luther King emelkedett szólásra, 16 perces beszédének visszatérő motívuma a "Van egy álmom" kifejezés volt, ezzel utalva az "amerikai álomra" is, amelynek a feketék még nem részesei. King, aki a szervezési munkák miatt csak előző este fogott a beszéd írásába, helyenként rögtönzött, s a van egy álmom szófordulatot is alkalmazta már korábban. A szöveg, amely számos utalást tartalmaz a Bibliára és az amerikai történelem fontos dokumentumaira és eseményeire, a különböző bőrszínű emberek testvériségéről szólt: "Van egy álmom, hogy négy kis gyermekem egyszer egy olyan országban fog élni, ahol nem a bőrük színe, hanem jellemük alapján fogják őket megítélni".

A beszéd, amely ma már tananyag az amerikai iskolákban, hatalmas visszhangot váltott ki, s nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 1964-ben megszületett a polgárjogi törvény, amely felhatalmazta a szövetségi kormányt, hogy hatályon kívül helyezhesse a faji megkülönböztetés minden formáját. Kinget 1963-ban a Time magazin Az év emberének választotta, 1964-ben megkapta a Nobel-békedíjat. Életét 1968. április 4-én oltotta ki egy fehér bőrű orvlövész golyója, meggyilkolása a vietnami háború mellett a másik nagy megrázkódtatást jelentette az amerikai társadalom számára. A béke hívének halála után soha nem látott méretű faji zavargások robbantak ki, amelyekben 46 ember vesztette életét.

A feketék egyenjogúságáért oly sokat tevő, az erőszakot elvető tiszteletes születésnapja (pontosabban január harmadik hétfője) ma már hivatalos szövetségi ünnep. Az 1963-as menet ötvenedik évfordulójára számos rendezvénnyel emlékeznek Amerikában, ezek csúcspontján, augusztus 28-án Bill Clinton és Jimmy Carter volt elnökök mellett Barack Obama, az első színes bőrű amerikai elnök is felszólal a Lincoln emlékmű előtt, azon a helyen, ahol egykor King beszélt. Egy, az évforduló előtt publikált felmérés szerint a megkérdezett amerikaiak túlnyomó többsége úgy véli: a feketék és a fehérek "jól kijönnek" egymással, de 49 százalékuk úgy gondolja, sokat kell még tenni a Martin Luther King által megálmodott "színvak" társadalom létrejötte érdekében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma