11700 éve művelik a földet a termékeny félhold iráni vidékén
2013. július 5. 14:31
Először dokumentálták a földművelés 11 700 évvel ezelőtti első lépéseit a termékeny félhold iráni területén német régészek.
Korábban
Amikor az ember vadászból és gyűjtögetőből földműves gazdává vált, a történelem valódi forradalma zajlott le, ám hogy pontosan miként is történt, először írták le a régészek - jelentették be a Tübingeni Egyetem kutatói a Science tudományos magazinban megjelent tanulmányukban. A termékeny félhold eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt jelentette, ezt nevezték a "civilizáció bölcsőjének", később azonban a Nílus völgyét is ide kapcsolták.
A félhold délkeleti, iráni területén most egy legalább 2200 éven keresztül virágzó településcsoport ásatásain fedeztek fel növényi maradványokat. A 11 700 éves leletek kezdetleges földművelésről árulkodnak, az évszázadok folyamán azonban egyre fejlettebb módszereket dolgoztak ki az ott lakók.
Ilyen hosszú időszakon át még sosem sikerül elemezni a folyamatot egyazon a településen belül - közölte a Simone Riehl vezette régészcsoport. Ugyan a termékeny félholdat régóta kutatják, a gond mindig az volt, hogy az emberek rendszeresen elhagyták falvaikat és továbbálltak. Először az iráni Zagrosz-hegység lábainál fekvő újkőkori Csogha Golan-i ásatások során nyílt alkalom a fejlődés hosszú távú megfigyelésére.
Számtalan, csontból és kőből készített földművelési eszközt találtak, ám még fontosabb volt az a körülbelül 30 ezer elszenesedett növényi maradvány, amely a korai növénytermesztés egész történetét elmesélte. Az első növények vadgabonafélék voltak, például vadárpa, ezeket az idők során mindig tovább nemesítették, végül új fajták is megjelentek, mint a tönkebúza vagy a szegesborsó. A leletek szerint meg kellett küzdeniük a gyomnövényekkel is.
Jó kétezer évvel az első próbálkozások után viszonylag hatékonyan termesztették az árpát, a búzát és a lencsét, így elegendő táplálékkal tudták ellátni a gyarapodó falvakat. "A gazdasági és társadalmi fejlődés valódi forradalma zajlott ekkor" - értékelte Nicholas Conrad régész. "Hatásai a mai napig érezhetők: a termékeny félholdon nemesített növények jó része alkotja a világ mai élelmezésének alapjait" - fűzte hozzá Riehl.
Iránnak ezen a viszonylag kevesebb régészeti figyelmet kapó területén feltárt leletek igazolták, hogy a "civilizáció bölcsője" nem egyetlen kis terület volt, hanem a földművelés az egész termékeny félholdon nagyjából egy időben, párhuzamosan alakult ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap