2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Aki ellentmondott a barna és a vörös diktatúrának

2013. június 17. 11:13 MTI

Mindszenty József mindig és mindenkor az üldözöttek segítségére sietett, mindig és mindenkor kiállt hazája és népünk, a magyarság sorsa mellett - mondta Csallóközi Zoltán, a miniszterelnök-helyettesi kabinet politikai főtanácsadója, a Mindszenty Társaság tagja a néhai bíboros, prímás mellszobrának avatásán szombaton a Somogy megyei Mesztegnyőn.

"Mindszenty bíboros volt az, aki egész életének a cselekedetei közül semmit nem kell visszavonni, amiből semmit nem kell megtagadni, ami mindenki számára a mai napig is iránymutató, hiteles" - fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke, hangsúlyozva: a bíboros "ellent mondott a barna diktatúrának és ellent mondott utána a vörös diktatúrának".

Nagy László Péter, Mesztegnyő polgármestere a szobor állításával kapcsolatosan kiemelte: Mindszenty József kitartása, hithűsége, hűsége a magyar nemzethez oly mértékű tisztelet ébreszt minden magyar emberben, hogy már ezért is érdemes szobrot állítani a bíborosnak. A szoborállításra további okként említette azt is, hogy Mindszenty József akkori veszprémi püspök volt az, aki Mesztegnyőn járva, miután látta a második világháború utáni pusztítást, szorgalmazta a templom felújítását.

A részleges felújítás mára elkészült, köszönhetően a falu lakosságának is, hiszen nagyon sokan személyes részvételükkel, adományokkal segítettek - mondta a polgármester. Mindszenty József fából készült mellszobrát és a róla elnevezett teret Balás Béla, a Kaposvári Egyházmegye püspöke szentelte fel, majd megáldotta a tér szomszédságban álló, 31 millió forintból részlegesen felújított barokk templomot, ahol ünnepi szentmisét celebrált.

A nyilaskeresztes, majd a kommunista uralom alatt is bebörtönzött Mindszenty József (1892-1975) esztergomi érsek, bíboros, az utolsó magyarországi hercegprímás a budapesti amerikai nagykövetségen töltött 15 év "belső emigráció" után 1971-ben, előzetes megállapodás alapján elhagyhatta az amerikai követséget, és Bécsbe költözött, ott töltötte utolsó éveit. Mariazellben temették el, majd hamvait 1991-ben az esztergomi bazilikában helyezték végső nyugalomra. Boldoggá avatási folyamata 1994-ben kezdődött meg Rómában, a szentté avatási kongregációnál. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2006-ban hivatalosan is kérte boldoggá és szentté avatását.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár