Szándékosan kegyetlenkedtek-e a magyarok civilek ellen a Szovjetunióban?

Vitatott kiadvány

A vita apropóját az adta, hogy tavasszal megjelent Krausz Tamás történész szerkesztésében A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban - levéltári dokumentumok 1941-1947 című forráskiadvány, amely jelentős részben az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB jogutódjának a levéltárából származó tanúvallomások, jegyzőkönyvek, magyar tábornokok ellen a Szovjetunióban folyt perek iratai alapján mutatja be, hogy a magyar hadsereg milyen, a civil lakosság sérelmére elkövetett állítólagos kegyetlenkedésekben és fosztogatásokban lehetett vétkes.

A csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen részt vett Krausz Tamás és Varga Éva Mária levéltáros - aki szintén közreműködött a vitatott dokumentumkötet összeállításában -, továbbá Romsics Ignác akadémikus, Szakály Sándor egyetemi tanár, Ungváry Krisztián történész és Számvéber Norbert hadtörténész, levéltáros, a Hadtörténelmi Levéltár vezetője.

Krausz Tamás azt emelte ki, hogy a német vezetés már a Szovjetunió elleni támadás megindítása előtt eltervezte az ideológiai, fajelméleti alapokon nyugvó totális háborút, amelynek része volt egyes társadalmi csoportok szisztematikus kiirtása. A magyar hadsereg más országok csapataihoz hasonlóan német irányítás, ellenőrzés alatt tevékenykedett, és habár nem népirtás céljából indult el, de szerinte abba is "belesodródott".

Minél sikertelenebb volt a partizánok elleni harc, annál kegyetlenebbé és kiterjedtebbé vált a civilek elleni bosszúhadjárat - közölte a szakember, aki azt mondta: dokumentumkötete vállaltan az áldozatok szemszögéből kívánja bemutatni az általa népirtásnak nevezett történéseket.

Krausz Tamásnak a kiadványhoz fűzött Az elhallgatott népirtás című előszava szerint a megszálló magyar csapatok 1941 őszétől több mint félmillió négyzetkilométeren partizánvadász feladatokat láttak el, aminek a következménye akár több tízezer áldozat is lehetett. Krausz Tamás kitért arra: a második világháborús szovjetunióbeli népirtás a német közvéleményben például évtizedek óta napirenden van, ellentétben Kelet-Közép-Európával, ahol egyes kivételektől eltekintve szisztematikus hallgatás övezi a témát.

Szakály Sándor és Ungváry Krisztián ugyanakkor határozottan kifogásolta, hogy a vitatott kiadvány kizárólag egy jól körülírható dokumentumcsoportra támaszkodik, azt nem veti egybe más - például magyar vagy német - iratokkal, nem alkalmaz forráskritikát, miközben a közölt dokumentumokban nyilvánvaló képtelenségek, valótlanságok is vannak. Mindezek miatt a két szakember úgy vélekedett: a kötet készítői hatalmas, de egyoldalú munkát végeztek, amelynek során részben áldokumentumokat közöltek.

1. Vitatott kiadvány
2. Voltak súlyos atrocitások

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején