A középkori Róma és a Horthy-korszak a történelem érettségin

Az Oktatási Hivatal összegzése szerint a középszintű, 180 perces feladatlap első felében 12 rövid választ igénylő, úgynevezett tesztfeladat szerepelt, a második rész pedig szöveges, kifejtendő, úgynevezett rövid és hosszú esszéfeladatokból állt.

A feladatlap a vizsgakövetelmények 12 témakörének mindegyikéből tartalmaz feladatot. A diákok a vizsga egésze alatt használhatták a középiskolai történelmi atlaszt. A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoztak, időrendben követték egymást, így a köztársaság kori Róma, az oszmán hódítás, a középkori magyar városfejlődés, a barokk művészet, a dualizmus kori gazdaság, a nagy gazdasági világválság, az Európai Unió intézményei. A nyolc esszékérdésből amelyek között szerepelt a magyar honfoglalás, a magyarországi reformáció kulturális hatása, Széchenyi reformprogramja, Magyarország demográfiai helyzete és az ENSZ - bizonyos választási szabályok betartásával - hármat kellett kidolgozni.

A feladattípusnak fontos eleme volt az állampolgári ismeretek és a jelenismeret (a XX. század második fele és napjaink jelenségei, történései, problémái). A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy adatsor kapcsolódott. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kellett pontos választ adnia. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is - jelezték.

A történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsga összesen 240 perces volt, az első rész megoldásának időtartama kötött, 90 perc volt. Ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk. A feladatok között voltak a népvándorlás korára, a középkori gazdaságtörténetre, Hunyadi Mátyás korára, a XIX. századi városiasodásra, a bolsevik ideológiára, az 1930-as évek magyarországi politikájára vonatkozók, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (például az európai integráció).

A második rész megoldására 150 perc állt rendelkezésre. A sokféle forrás mellett a vizsgázót itt már a középiskolai történelmi atlasz is segítette a megoldásban. A tíz esszéfeladatból (például a céhes ipar, francia-Habsburg nagyhatalmi vetélkedés, ipari forradalom Németországban, Anjou-kori magyar társadalom, Ratio Educationis, a Rákosi-korszak politikai rendszere) - bizonyos választási szabályok betartásával - négy megoldása kötelező. A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, táblázat kapcsolódott.

A megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is. Az írásbelik csütörtökön az angol vizsgákkal folytatódnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán