Új megvilágításban a kevéssé ismert XVII. dinasztia
2013. április 9. 12:17
A luxori Dirá Abu el-Naga-nekropoliszban találták meg annak a négy személynek a síremlékét, akik a XVII. dinasztia korában hunytak el Egyiptomban. A 3550 éves leletek révén a kutatók új ismeretek birtokába kerültek az eddig kevéssé ismert dinasztia családi viszonyait illetően.
Korábban
A XVII. dinasztia az ókori Egyiptom második átmeneti korszakának (i. e. 1793-i. e. 1532) utolsó dinasztiája volt. A második átmeneti kor az egyiptomi történelemnek a Középbirodalom és az Újbirodalom közötti korszaka, amelynek kezdetét és végét a források más-más időpontra teszik. Némelyek a korszakhoz sorolják a XIII. és XIV. dinasztiát is, mások azonban csak az északnyugati sémi eredetű nép, a Középbirodalom fáraói felett győzedelmeskedő hükszosz uralmat értik alatta.
Az egyiptomi fáraók uralma ebben az időben csak a déli országrészre (Felső-Egyiptom) terjedt ki, székhelyük Théba városa volt. Uralkodásuk alatt kezdődött meg a hükszoszok kiűzése Alsó-Egyiptomból és az ország újraegyesítése. A kutatók kilenc uralkodót sorolnak a dinasztiához, de a családi kapcsolatok jórészt még feltérképezetlenek.
Ezért is gondolták úgy spanyol kutatók, hogy feltárják Luxor (az ősi Théba) városának nekropoliszát, abban a reményben, hogy újabb királysírokra lelnek. A Djehuty-projektet a Spanyol Nemzeti Kutatótanács (CSIC) vezeti, s eddig négy sírra bukkantak Dirá Abu el-Naga-nél. Az első sír Intefmose-é volt, aki a felirat tanúsága szerint Szobekemszaf, a dinasztia egyik első uralkodójának fia volt – közölte José Manuel Galán, a CSIC kutatója.
Egy vályogtéglából épült kápolna épült sírkamrájához, amely a második sírhoz vezetett. Ez egy magas rangú tisztviselő, bizonyos Ahhotep számára épült, akit Nehen (Hierakónpolisz) városának "szóvivőjeként" emlegettek. A sírban három, festett agyagszobrocskát (shabtis) találtak, rajta az elhunyt nevével. A spanyol kutatók egy eddig érintetlen gyermekszarkofágot és egy gyermekherceg sírját is megtalálták.
A Galán vezette kutatócsapat szerint a felfedezések megerősítik, hogy a Dirá Abu el-Naga-i hegy északi oldala a XVII. és a korai XVIII. dinasztiák nekropolisza volt, ahol uralkodókat és magas rangú udvari tisztviselőit temettek el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.