Az őskori kínaiak az indiánoknak is rokonai voltak

A lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet és a Kínai Tudományos Akadémia tudósai kutatásaikat az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában ismertetik. A jelenkor emberével azonos testfelépítésű korai Homo sapiens fosszilis maradványai Eurázsia területén 40-50 ezer évvel ezelőtti rétegekben jelentek meg. A korai modern ember és a jelenkori népesség közötti genetikai kapcsolatok azonban mindmáig nem tisztázottak - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A tienjeni ember lábszárcsontját 2003-ban tárták fel, a nemzetközi kutatócsoport Svante Pddbo vezetésével a sejtmag-DNS-t, valamint a kizárólag anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t vizsgálta. Kutatásaik során egy olyan új eljárást alkalmaztak, amely talajbaktériumok genetikai anyagával erősen szennyezett őskori mintákban is lehetővé teszi a DNS azonosítását, ennek köszönhetően sikeresen rekonstruálták a tienjeni ember genetikai profilját.

"Ez a személy az evolúciós átmenet igen fontos időszakában élt, amikor a korai modern ember kezdte kiszorítani a Homo nemzetség később kihalt más tagjait - a neandervölgyi és a gyenyiszovai embert" - magyarázta Svante Pddbo. A genetikai profil tanúsága szerint a tienjeni ember rokonságban állt sok ma élő ázsiai és amerikai indián őseivel, de genetikailag már "levált" a jelenkori európai népesség elődeiről. Ráadásul a tienjeni ember genomjában nem nagyobb a neandervölgyi vagy a gyenyiszovai embertől öröklött DNS aránya, mint a térség jelenkori népességéében. "A korai Homo sapiens eurázsiai népességének további vizsgálatával megérthetjük, hogy mikor és miként népesítette be a modern ember Európát és Ázsiát" - emelte ki Svante Pddbo.

A gyenyiszovai ember a Homo nemzetség tagja, maradványait 2008-ban fedezték fel egy Altaj vidéki barlangban. Az egyetlen ujjperecből álló leletről a mitokondriális DNS elemzése alapján 2010-ben jelentették be, hogy az egy eddig ismeretlen emberféléhez tartozik. Az az egyed, amelynek maradványát megvizsgálták, 41 ezer évvel ezelőtt élt, amikor a környéken a neandervölgyi ember, valamint a modern ember csoportjai is laktak.

Egy fog és egy lábujjcsont későbbi felfedezése, ugyanettől az emberfajtától, de más egyedektől, alátámasztotta az eredeti feltevéseket. A gyenyiszovai ember mitokondriális DNS-e különbözik mind a neandervölgyi emberétől, mind pedig a modern emberétől. A feltételezések szerint ennek az embercsoportnak közös őse volt a neandervölgyiekkel, valamint örökítőanyaguk fellelhető a mai melanéziai emberekben és az ausztráliai bennszülöttekben is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona