Sminkelték halottaikat Teotihuacan lakói
2013. január 11. 13:33
A szépség nem ér véget a halállal - hirdették a mexikói prehispán civilizációk. Ez hatványozottan igaz Teotihuacan egykori lakóira, akik egy új kutatás szerint miután exhumálták halottaikat, különböző kozmetikumokkal festették ki a tetemeket.
Korábban
Teotihuacán ősi városa a mai Mexikóváros északkeleti részén fekszik. Legfontosabb része a hatalmas, valószínűleg az i.sz. 100-ban emelt Nap-piramis, amely 65 méteres magasságával a világ harmadik legnagyobb piramisa. Az 5. és 6. századi virágkorában Teotihuacán Közép-Amerika legfontosabb metropolisza és a világ egyik legnagyobb városa volt. Egyelőre nem tisztázott, ki építtette a várost, és miért hagyták el olyan hirtelen a lakói a 7. században.
A helyszínen kutató régészek legutóbb kozmetikai festékanyagokkal teli edényekre bukkantak, amelyeket gondosan megvizsgáltak, hogy megnézzék, mi jellemezte Teotihuacán lakóinak halotti kultuszát. "Arra a következtetésre jutottunk - látva a színezőanyagok kémiai összetevőjét - , hogy a fennmaradt kozmetikumokat a temetkezés után használták" - fejtette ki María Teresa Domenech Carbo, a Valenciai Műszaki Egyetem kutatója.
Az edények az időszámításunk szerinti 3. és 6. század közötti időszakból valók; ebben az időben terjedt el az a gyakorlat, hogy a magas rangú férfiakat és nőket haláluk után exhumálták, majd újabb rituálékat tartottak a tiszteletükre - magyarázta Domenech. A halottakat a lakóházaik padlója alá temették el, ahova a város legmagasabb rangú papi személye eljött és lerótta kegyeletét.
"A kozmetikumokat a ceremóniát végző papok használták, s a rituálé részét képezték" - így Domenech. "A megtalált karbonát-dús részecskék vezettek bennünket arra a felismerésre, hogy az aromás vegyületeket elégették, s a pap volt az, aki a festékanyaggal kicsinosította az elhunytat" - tette hozzá. A testet ráadásul a kihantolás után szabályosan kidekorálták, de csak az előkelőket, közemberek nem részesültek a rituális "sminkelési" eljárásban.
A kozmetikumok semmi olyan anyagot nem tartalmaztak, ami a testet élővé "varázsolta" volna - olvasható a kutatóknak a Journal of Archaeological Science című folyóiratban közölt tanulmányában. Mindez azt sugallja, hogy a folyamat csupán rituális célokat szolgált, s nem volt sok köze az ókori Egyiptomban elterjedt konzerválási gyakorlathoz.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap
