Tények és tévhitek Kolumbuszról
2012. október 9. 08:38
Kolumbusz Kristóf olasz tengerész - Izabella spanyol királynő és Ferdinánd király támogatásával - 1492 augusztusában három hajójával elindult, hogy Afrika megkerülése nélkül, nyugat felől jusson el Indiába. 1492. október 12-én a Nina fedélzetéről Rodrigo de Triana matróz látta meg először a szárazföldet. Amikor végre partot értek, a Bahamákon voltak, innen Kuba és Hispaniola szigetére hajóztak. Kolumbusz - néhány matrózát ott hagyva - visszaindult, hogy az uralkodóknak jelentést tegyen. Mivel bizonytalan volt a visszaút sikerében, rövid beszámolót írt, s ezt egy lezárt palackba tette, remélve, hogy ha ő nem is, de a palackposta elviszi a hírt. Kolumbusz később még három utat tett az Antillákra, mindig azt állítva, hogy Kelet-Indiában járt. Összeállításunkban további legendákat mutatunk be a legendás felfedezővel kapcsolatban.
Korábban
Nem ő szelte át elsőként az Atlanti-óceánt
Bár még mind a mai napig sokan a genovai kereskedő nevéhez kötik, nem Kolumbusz volt az első európai a történelemben, aki hajójával átszelte az Atlanti-óceánt. A dicsőség a viking Leif Erikssoné, aki 1000 körül hajózott ki és érte el 35 fős legénységével a mai Újfundlandot. A Grönlandiak sagája leírja, hogy a 980 körül született izlandi hajós és csapata először a lapos sziklák által borított Baffin-szigetet pillantotta meg, majd Labradort fedezték fel.
Néhány történész ennél is továbbmegy, és azt állítja, hogy az ír Szent Brendan, vagy más kelta utazó is megelőzhette a legendás izlandi hajóst, Vörös Erik második fiát. Tény viszont, hogy az Egyesült Államok – annak ellenére, hogy az ország belsejében soha nem járt a felfedező – pompás ünnepséggel emlékezik meg Kolumbuszról, akinek tiszteletére munkaszüneti napot rendeltek el (amely azonban csak a szövetségi alkalmazottakra érvényes), miközben az október 9-i Leif Eriksson-nap ennél jóval kisebb csinnadrattával zajlik a tengerentúlon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa 20:20
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek 18:05
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap