13 ezer évvel ezelőtt is újrahasznosítottunk
2012. szeptember 24. 09:17
Katalán kutatók frissen kiadott tanulmányából kiderült, hogy a felső-paleolitikumban élők újrahasznosították korábbi kőből készült tárgyaikat. A kutatás alapjául a kelet-spanyolországi Tarragona város Molí del Salt régészeti helyszínén talált égetett leletek szolgáltak.
Korábban
A kőeszközök újrahasznosításának őskori gyakorlata több nehézséget is felvetett a régészeti feljegyzéseknél. „Az újrafeldolgozás azonosítása esetén meg kell különböztetni a tárgy eredeti alakját, készítési idejét, illetve az újrahasznosítás utáni felhasználási célját. A lelet két időszakát elválasztja egy fontos tényező, az a pillanat, amikor az eszköz a változáson átesett. Ez az első alkalom, amikor a tárgyak ilyen mértékű, szisztematikus átvizsgálása megtörtént” – magyarázta Manuel Vaquero, a Rovira i Virgili Egyetem kutatója.
A régészek nagy százalékban találtak égetett maradványokat a tarragonai helyszínen, amelyeket a felső paleolitikum időszakára, 13 ezer évvel ezelőttre datáltak. A szakértők kiválogatták a leletek közül azokat az eszközöket, amelyeket utólag még módosítottak. Az eredmények az újrahasznosított leletek száma alapján azt mutatták, hogy mindez megszokott volt a felsőkőkor idején. Az újrahasznosított eszközök használata gyakoribb volt a háztartási tárgyaknál és úgy tűnik, szoros kapcsolatban voltak az azonnali szükségletekkel.
A „kőkori recycling” az átalakuló viselkedési formákhoz kapcsolható, ami egyszerű alakú és gyorsan rendelkezésre álló eszközök használatát igényelte. A vadászatra használt eszközök, például a lövedékek, sohasem készültek újrahasznosított tárgyakból. Ezzel szemben azokban a folyamatokban, ahol két eszközt használtak egyszerre, gyakrabban fordultak elő újrahasznosított anyagok.
Vaquero kiemelte: a tárgyak esetében a kulturális értékük a legfontosabb, különösen az olyan korszakokban, mint a felső paleolitikum, ahol az „élesebb eszköz-élesebb agy” elve az elfogadott. Az újrahasznosítás különösen fontos lehetett a kőkori vadászó-gyűjtögető életmódot folytató populációknál, amelyek ezzel energiát és időt spóroltak meg, hiszen nem kellett az anyagok forrásai után kutatni. Csupán azokat a tárgyakat kellett megtalálniuk, amelyeket korábban ott járt társaik a helyszínen hagytak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap