Kossuth hangja
2012. szeptember 19. 16:45
Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi azt a két fonográfhengert, melyekre Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékművének felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették. A történelmi hangfelvételt két pesti vállalkozó, Felner Károly és Barna Tivadar készítették 1890. szeptember 20-án Torinóban.
Korábban
Az "ördöngös masina"
Kossuth rövidebb-hosszabb megszakításokkal 1865 óta élt Torinóban önkéntes száműzetésben, bár nem elszigetelten, „remeteként”, hiszen magyarországi híveivel állandó levelezésben állt, üzeneteket küldött nekik és olykor látogatókat is fogadott. Hívták az 1890. október 6-i aradi ünnepségre is, de a kiegyezést teljes egészében elutasító, önmagát osztrák – magyarnak soha el nem ismerő Kossuth tudta, hogy személyes részvétele a „kibékülés ünnepén” (Pesti Napló 274. sz.) erkölcsileg lehetetlen. Ezt fejtegeti az aradiak meghívására válaszképpen írt köszönőlevelében is. Arra viszont ráállt, hogy ünnepi beszédét a fonográf segítségével megörökítsék és elvigyék Aradra. A Pesti Hírlap egy 1890. október 4-én megjelent cikkéből megtudhatjuk, hogy Kossuth eleinte idegenkedett az új technikától, így csak némi leleménnyel sikerült rávenni, hogy az „ördöngös masinába” mondja beszédét.
A röviddel azelőtt Amsterdamban négyezer forintért vásárolt, jó minőségű készülék Edison 1877-ben szabadalmaztatott találmányának már egy továbbfejlesztett, valószínűleg elektromos erővel hajtott változata lehetett. Tulajdonosa, a jómódú Felner egyike volt annak a 845 magyarnak, akik 1889 őszén – a párizsi világkiállításra utazóban – Torinóban felkeresték a kormányzót. Ajándékképpen egy kevés hazai földet is vittek magukkal. Kossuth rendkívül meghatódott a gesztustól és közel két órán át beszélt életéről, öregségéről, betegségéről, a magyar politikai életről. Ekkor merült fel a hallgatóságban, hogy Kossuth élő szavát meg kellene örökíteni és hazavinni az otthoniaknak.
A visszafogott pátosszal telített beszéd, mely Hungária, azaz Zala György szoborcsoportja főalakjának szózataként fogalmazódik meg, szónoki bravúrként egyszerre örökérvényű és aktuális. Biztosra vehető, hogy Kossuth figyelemmel kísérte az 1890. október 6-i aradi szoboravatási ünnepség többéves előkészítő munkálatait és látta az emlékműről készült képet. Van azonban egy másik aktuális körülmény is, amelyre a beszédben világos utalás történik: Kossuth 1890 januárjában – az országos felzúdulást és mozgalmat kiváltó ún. honossági törvény hatálybalépésével – elveszítette magyar állampolgárságát. Az emiatt érzett keserűség Kossuth időskori beszédeinek és írásainak visszatérő eleme.
Magyar beszéd-, illetve énekfelvétel már jóval korábban is készülhetett, hiszen Edison kísérleti műhelyében dolgozott Puskás Tivadar mellett több magyar munkatárs is, és Budapesten már két évvel feltalálása után, 1879-ben bemutattak egy fonográfot. Az 1890. szeptember 20-án készített hangfelvétel páratlan hangrögzítéstörténeti jelentőségét az adja, hogy ez a legkorábbi ismert és máig (töredékesen) fennmaradt magyar beszédfelvétel, amely ráadásul egy emblematikus történelmi személyiség, kora talán legkiválóbb szónokának hangját rögzíti. Kevésbé egyértelműen megítélhető, mennyire tudta betölteni eredeti küldetését, s jutott el az üzenet a kortársak tömegeihez. Az ünnepségről szóló egykorú beszámolók szerint ugyanis a Kossuth-beszéd az október 6-i hivatalos rendezvényen nem hangzott el. Ezt politikai megfontolásokkal magyarázhatnánk, azonban a felvétel szabadtéren, tömegek által hallható módon történő lejátszása technikailag sem lett volna lehetséges. A korabeli sajtó szórványos utalásai alapján a felvételt – Aradon és másutt is – zárt térben, fülhallgatón keresztül egyenként, 1 forint, illetve később 50 krajcár belépődíj ellenében lehetett meghallgatni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap