"Legomúmiákat" tártak fel Skóciában
2012. július 10. 10:05 MTI
Két "legomúmiát" tártak fel Skóciában; az eredetileg a tőzegmocsárban konzervált háromezer éves testeket hat ember földi maradványaiból "rakosgatták össze".
Korábban
A férfi és a nő múmiáját több mint egy évtizede fedezték fel a Külső-Hebridákhoz tartozó South Uist-szigeten, a Cladh Hallan-i lelőhelyen, az i.e. 11. századi prehistorikus falu házai alatt. A holttesteket magzati pózban helyezték végső nyugovóra 300-600 évvel a haláluk után - olvasható a National Geographic hírei között.
A csontvázak állapota és szerkezete alapján a tudósok már korábban megállapították, hogy a testeket a tőzegmocsárban csak annyi időre helyezték el, míg konzerválódtak, majd kiemelték őket, s csak évszázadokkal később temették el újra.
Terry Brown, a Manchesteri Egyetem régészprofesszora szerint azonban voltak arra utaló jelek, hogy a mocsári múmiák esete sokkal bonyolultabb, mint első látásra tűnt volna. A női csontváz esetében például az állkapocscsont feltűnően nem illett a koponya többi részéhez, így Mike Parker Pearson, a Sheffieldi Egyetem kutatója javasolta a DNS-vizsgálatokat.
A DNS-mintákat a női csontváz állkapocscsontjából, a koponyájából, a felső és alsó végtagjaiból vették, s az eredmények arról tanúskodtak, hogy a földi maradványok több különböző személytől származtak, olyanoktól, akik semmiféle rokonságban sem álltak egymással.
Ám míg a nő esetében a csontok körülbelül egyazon időből származtak, a férfimúmia "alkotóelemeinek" egykori tulajdonosai között több száz év a korkülönbség. "A Cladh Hallan-i múmiák másik sajátossága az igen jó állapotban fennmaradt csontok. A tőzegmocsár savas, oxigénhiányos közeg, amely meggátolja a baktériumokat, hogy lebontsák a szerves anyagokat. Másrészt a savas közeg megtámadja a kalciumalapú anyagokat, így a mocsári múmiák esetében jobb állapotban maradnak fenn a lágyszövetek, mint a csontok" - ismertette Gill Plunkett, a belfasti QueenÍs Egyetem paleoökológusa, aki nem volt részese a kutatásnak.
Mint kifejtette, a két mocsári múmia csontváza még mindig igen jó állapotban van, megőrződtek az ízületek, vagyis még azelőtt emelték ki őket a lápból, hogy a váz károsodhatott volna, de a lágyszövetek már konzerválódtak. Amikor a múmiákat a földbe temették, a lágyszövetek kezdtek el lebomlani.
A kutatók nem tudják, hogy mi célt szolgáltak a "legomúmiák" - lehet, hogy ily módon akartak létrehozni egy jelképes őst, aki az egész törzset jelenítette meg. "Úgy tűnik, hogy nem a személy a fontos, hanem a kép, nem egy különálló identitásról van szó, hanem valaminek a jelképéről" - fejtegette Terry Brown.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap