Kézírásos kimutatások a Capitolium pincéjéből

a padlás következik

A páratlan értékű könyvekre akkor bukkantak a Capitolium munkatársai, amikor újabb, addig raktárként funkcionáló helyiségeket szabadítottak fel a látogatók számára. A munkások már készen álltak arra, hogy a lépcső alatti, kissé elhanyagolt szoba tartalmát (könyveket, iratokat, jegyzékeket) a közeli szeméttárolóba hajítsák, amikor két szenátusi alkalmazottnak föltűnt a sok bőrkötéses könyv. Találomra fellapozták az egyiket, és ez éppen arról szólt, hogy milyen és mennyi illetményt kaptak a szenátorok a XVIII. század végén, XIX. század elején. Az egyik legértékesebb bőrkötésű könyv 1791-ig, a második Kongresszusig visszanyúló kézzel írott kimutatások gyűjteménye. A szenátorok költségtérítéseinek könyvelései olvashatók benne az 1881-1950-es évekig. A 60 könyvből 59 egyébként rutin könyveléseket tartalmaz.

A korai feljegyzéseken John Adams alelnöknek, Thomas Jeffersonnak és Aaron Burrnak kézjegyei láthatóak. Valószínű, hogy ez az egyetlen olyan dokumentum, amelyik magán hordozza mindhárom történelmi nagyság aláírását. Az pedig, hogy információban oly gazdag, felbecsülhetetlen. Egy-egy szenátor 6 dollár fizetést és mérföldenként 30 cent utazási térítést kapott.

A könyvek jó állapotban vannak, és hamarosan a Nemzeti Levéltár állományába kerülnek. Bár, amint azt Dick Baker történész elmondta, az első kimutatás nagy valószínűséggel a most kialakítandó Visitor Center-be fog kerülni, hiszen annak köszönhetik azt, hogy a könyvek napvilágra kerültek. Ha nincs nagytakarítás, akkor a ritkaságok sincsenek ugyanis.

A közvélemény kissé szkeptikus a leletekkel kapcsolatban. Néhány megrögzött szenátusi történész véleménye ellenére az a hivatalos álláspont, hogy nem hordoznak különösebb történelmi értéket. Habár egynek mégis van valami, az előzőekben elmondottakon túli jelentősége is. Ez is térítések összegeit tartalmazza: 1791-1881-ig. Az első bejegyzés New Yorkban készült, amikor ez volt a főváros. A következő bejegyzések philadelpiaiak és az 1800-as évek feljegyzései Washingtonban keltezettek. A legjelentősebb része pedig az, hogy a Kongresszus jó néhány évig, mielőtt a Titkárság fizetést tudott volna adni a honatyáknak, a Szenátus elnökének, elnökhelyettesének és az USA alelnök aláírását kérte a kifizetések jóváhagyásához. Ezért hemzseg ez a kötet annyi híres történelmi személy szignójától.

A könyvekből az is kiderül, hogy a kifizetések teljes összege – a fizetés és a költségtérítés – kevesebb volt, mint hatvan ezer dollár. Ez az összeg és a költségtérítés egészen 1851-ig száz ezer dollár aladt maradt. A Szenátus nyolcadik titkára Anson McCook tábornok idővel felismerte a könyvek történelmi jelentőségét, ezért bőrkötésbe vonatta be őket. Erről azért tudunk, mert 1888-ban megjelent egy újságcikk: "Szenátori fizetések – egy érdekes elszámolás a múltból" címmel. Végül az egyik könyvben talált feljegyzés alapján tudjuk azt is, hogy a másik 59 kötet egy pénzügyekkel foglalkozó szenátusi hivatalnok rendelkezésére lett eltávolítva a Nemzeti Levéltárból 1963-ban, eddig ismeretlen okból.

Jóllehet a Visitor Center csak 2005-ben nyitja meg a kapuit, a látogatók hamarosan megcsodálhatják ezeket a páratlan értékű könyveket.