Reneszánsz festmények sosem látott részletei

A restaurátorok gyakorta lézerberendezések és más korszerű eszközök segítségével elemzik a festékeket, próbálják kideríteni a remekművek olyan apró hibáit, amelyek szabad szemmel nem láthatók. Az Aquilai Egyetem, a Veronai Egyetem, valamint a firenzei Nemzeti Optikai Intézet kutatói olyan képalkotó berendezést fejlesztettek ki, amely még a legkorszerűbb eszközök számára is láthatatlan részleteket deríti fel - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon, valamint a BBC hírei között.

A kutatók kis teljesítményű halogénlámpát és olyan kamerát alkalmaztak, amely képes észlelni a közepes, 3-5 mikron (ezredmilliméter) hullámhosszú infravörös sugárzást. Az eljárás során a halogénlámpával megvilágították a vizsgált freskók felszínét, a kamerával pedig a visszatükröződő fényt regisztrálták. A közepes hullámhosszú infravörös fénynek több előnye is van az infravörös más tartományaival szemben. Egyrészt élesebb képet szolgáltat, mint a hosszú hullámhosszú infravörös sugárzás, másrészt olyan részleteket képes észlelni, amelyek észrevétlenek maradnak a közeli infravörös tartományban.

Az olasz tudósok két XV. századi freskót vizsgáltak - Pierro della Francesca 1463-1465-ben festett Krisztus feltámadását elemezték Sansepolcrban, valamint a monzai katedrálisban Ambrogio és Gregorio Zavattari 1444-ben készült faliképét. Az első teszt során a Zavattari-freskó kis részét elemezték a dóm Thodelinda-kápolnájában és a rendszer olyan részleteket mutatott ki, amelyeket nem vettek észre a falikép korábbi optikai és közeli infravörös tartományban végzett vizsgálatai során. "A rendszerünk könnyűszerrel mutatta ki a korábbi restaurálásokat, amikor például a hiányzó aranyozást egyszerűen átfestették" - magyarázta Claudia Daffara, a Veronai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A Krisztus feltámadása című falikép esetében a legérdekesebb felfedezés, hogy a katona kardja körüli részt kétféle freskótechnikával festették. "A falfestmények esetében a közepes hullámhosszú infravörös fény alkalmazása kulcsfontosságú dolgokat segít felfedezni. Az eljárás nagyon ígéretesnek tűnik művészettörténészek és restaurátorok számára egyaránt" - vélekedett Claudia Daffara.

Dario Ambrosini, az Aquilai Egyetem kutatója szerint azonban még tökéletesíteni kell a módszert, hogy az eljárás ne csupán a különböző festékeket és festési technikákat legyen képes kimutatni, hanem azonosítsa az alkalmazott színezékeket is. "Nagyon fontos ismerni a festékek kémiai összetételét ahhoz, hogy meghatározzuk, esetükben melyik a leghatékonyabb állagmegóvási, vagy restaurálási módszer" - mutatott rá Dario Ambrosini.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyiptom

• Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
• Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
• A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
• A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
• Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
• Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
• Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
•  A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
• Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter