Feltárják Hipposzt

Hipposz (héber neve Szuszita) a római birodalom keleti határvidékén, a mai Jordánia, Szíria és Izrael területén lévő tíz város csoportjához, a Dekapoliszhoz tartozott. A tíz város nem alkotott igazgatási egységet: mindegyikük bizonyos autonómiával rendelkezett, noha valószínűleg szövetségben álltak. A települések nyelvi, kulturális, földrajzi értelemben sorolhatók egy csoportba. A Dekapolisz városai a görög és római kultúra központjai voltak az egyébként szemita (nabateus, arámi és héber) kultúrájú térségben - olvasható a Popular Archaeology régészeti hírportálon.

A Genezáreti-tó partján álló Hipposzt a i.e. 3. században alapították, s a i.u. 8 században, 749. január 18-án döntötte romba egy hatalmas erejű földrengés. A pusztítás oly nagy volt, hogy lakosai elhagyták a várost, ahová soha többé nem tértek vissza, de a későbbiekben sem telepedett meg itt senki.

A Haifai Egyetem régészei Artúr Szegal professzor és Mihael Eizenberg irányításával 2000-ben kezdték meg a feltárásokat. "A tizenkét ásatási szezon alatt rengeteg hellenisztikus, római, bizánci, valamint az Omajjádok uralkodásának idejéből származó leletet találtunk" - hangsúlyozták a régészek.

Feltárták a 42 méterszer 42 méteres római fórum épületegyüttesét, az 55 méterszer 30 méteres római bazilikát, de napvilágra kerültek egy hellenisztikus szentély falai, egy kisebb színház, valamint két bizánci templom maradványai.

"A teljes romvárosnak csupán kis töredékét tártuk fel, de az eddig előkerült épületek is ékesen bizonyítják, hogy milyen csodálatos településről van szó" - emelte ki Mihael Eizenberg, hozzátéve: az idei ásatási szezonban elsősorban a római kori bazilikára, a tőle nyugatra fekvő lakónegyedre és a délre lévő római fürdőre összpontosítanak. Távlati terveikben viszont az egész ókori város feltárása szerepel, hogy napvilágra kerüljenek az utcák hálózata, a főbb templomok és közintézmények.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"