Amikor nem egy szavazat döntött
2012. február 2. 17:07
A német nyelv hivatalossá válásával kapcsolatos amerikai legenda csak egyik tétele annak a nyelvenként változó listának, mely a szavazások előtt rendszeresen elárasztja az internetezők postafiókjait - olvasható az urbanlegends.hu portálon.
Korábban
A Legendavadászat című könyvből – a Snopes.com válogatásából szemlézve – újabb szavazós legendákat evenít fel az urbanlegends.hu. Az állítások: 1649-ben egy szavazat többséggel rendelik el I. Károly király kivégzését; 1845-ben Texast egyetlen szavazat segítette az Unióba; 1923-ban Adolf Hitler egyetlen szavazattal lett a náci párt vezére.
A fenti példák közül az igazsághoz legközelebb az a megállapítás jár, amely szerint Texas Egyesült Államokhoz való csatlakozása egy szavazaton múlott. Az annektálási procedúra során ugyanis valóban volt egy pillanat, amikor egy ember voksa – igaz, nem egy polgáré, hanem az érintett 52 szenátor egyikéé – döntött. A Mexikótól való függetlenségét 1835-ben kikiáltó Texas már önállósága első évében kérte felvételét az Egyesült Államokba, a rabszolgatartást ellenző tagállamok azonban sikeresen megakadályozták a rabszolgatartó állam felvételét.
Végül 1845-ben az Egyesült Államok szenátusa 27:25 arányban úgy döntött, felkínálja a független állam számára a csatlakozás lehetőségét. A szavazás eredetileg 26:26-ra végződött, de az első körben nemmel voksoló When Johnson végül meggondolta magát. Erre a momentumra hivatkozva állítják még ma is sokan, hogy Texas felvételét egy szavazat döntötte el. Valójában azonban az annektálás csak a texasiak nyári ratifikálása és a sikeres népszavazás után lépett életbe, ott pedig az igenek aránya mindkét esetben többszöröse volt a nemekének (55:1, illetve 7664:430).
A két másik esetben még ennyit sem kell kutatni a cáfolathoz. I. Károly király kivégzéséről sem egyszavazatos voksolás döntött, hanem a tisztán independensekből álló csonka képviselőház kezdeményezésére felállított törvényszék. Igaz, hogy a bírák többsége vonakodott a halálos ítélet kimondásától, de a per kudarca országszerte felháborodást váltott volna ki, s ezt az új vezetés mindenképpen el akarta kerülni.
A végső döntés pedig nem egy szavazaton múlt, mint ahogy 1923-ban sem, Hitler pártvezérsége esetében. Akkor ugyanis már jó két éve ő volt a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) első embere; 543 szavazattal választották meg 1921-ben – éppen 1 ellenszavazat mellett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 20:20
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05