Könyv jelent meg a romániai disszidálásokról

A könyvben egyebek mellett szerepel Nadja Comaneci olimpiai bajnok tornásznő határátlépésének, valamint annak a családapának a története is, aki kilencedmagával, egy személygépkocsival valósággal áttörte a határsorompót.

A szerző, a budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója elmondta: azért írta meg a több mint 230 oldalas könyvet, mert "az emberek gyorsan elfelejtik a múltat"; sokan nosztalgiával emlékeznek a Ceausescu-korszakra, s mai fiataloknak fogalmuk sincs arról a határról, "ami egy fal volt, amelyet nem volt szabad átugrani".

Brindusa Armanca emlékeztetett arra, hogy Nadja Comaneci is elszökött edzőjével, Károly Bélával együtt Romániából 1989. november 27-én, néhány héttel a temesvári forradalom előtt. Mint mondta, az embercsempészek még ma sem beszélnek erről az ügyről, de állítólag azon az éjszakán kiadták parancsba, hogy ne járőrözzenek a határőrök, ezzel szabaddá vált a határ arra a kis időre. Egy szemtanú szerint a román olimpiai bajnok tornásznő cigánykerekezéssel bizonyította be a magyar határőröknek, hogy valóban róla van szó - tette hozzá a szerző.

Kitért arra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek egyik leghíresebb romániai zenekara, a Főnix tagjai is sikeresen disszidáltak, ők a határátlépés előtt hangfalakban rejtőztek el. Brindusa Armanca közölte: a legtöbbször balesetnek tüntették fel a rendőrségi jelentésekben azokat az eseteket, amikor lelőtték a zöldhatáron át Jugoszláviába igyekvőket, és volt, amikor azt jelentették, hogy a vonat ütötte el az illetőt. Sokan belefulladtak a Dunába, amikor a román-jugoszláv határon szerettek volna átúszni - mondta az igazgató.

Hozzátette: miután megépült a Vaskapu, a Duna a holttesteket a jugoszláv partra sodorta, ezeket a folyó menti szerb falvakban temették el. A román határőrök ugyanis szerb kollégáik kérése ellenére nem volt hajlandóak visszavinni a holttesteket, mert "az rontotta volna a romániai statisztikát".

Brindusa Armanca utalt arra, hogy a temesvári katonai ügyészségen keresték a "tiltott határátlépés" miatt lelőtt emberek dossziéit, ezek többségét azonban elégették. Közlése szerint még 1999-ben is azt látta, hogy a dokumentumok nem az áldozatokról szóltak, hanem azokról a kiskatonákról, akik lőttek, mert ezt kiadták nekik parancsba. Fényképeket is találtak kutatásaik során olyan nőkről és férfiakról, akiket lelőttek "a tiltott határátlépéskor".

Az igazgató azt mondta: ma sincs semmiféle kezdeményezés arra, hogy vizsgálják át az áldozatok ügyeit. A könyv kiadásával azt szeretné elérni, hogy ezek az ügyek ne felejtődjenek el, és azokat vizsgálják ki - tette hozzá a szerző.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"