"Hogy az országnak megtartassék"
2011. október 19. 13:47
Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a zeneszerző levéltárban őrzött iratait adta közre honlapján a Magyar Országos Levéltár.
Korábban
Az első ilyen dokumentum egy saját kezű levél, mely Francis Huefferhez íródott Budapesten, 1883. január 31-én.
Francis Hueffer / Franz Hüffer (1845-1889) zeneszerző, zenekritikus, librettista, 1878-tól a The Times művészeti, zenei rovatának munkatársa, a Wagner-Liszt levelezés angolra fordítója, kiadója. Ebben egy néhány héttel korábban megígért fénykép elmaradását jelzi, melyet aláírásra (dedikálásra) kért hűséges csodálója és szívbéli barátja, a kitűnő virtuóz, Sophia Menter részére.
A többi iratból azt látjuk kibontakozni, hogyan sietett vallott hazája megsegítésére a világhírű művész, illetve választott hazája mikor, hogyan, mivel becsülte meg művészfiát.
Az első jelentős segítséget Pest városa kapta Liszttől az 1838. március 13-15. között elszenvedett árvíz utáni újjáépítéshez. Liszt ekkor ébredt rá magyarságára – hisz 12 éves kora óta Párizsban élt –, Bécsbe sietett és nyolc koncertet adott, melyek bevételéből 25000 forintot ajánlott fel az elpusztult városnak. Így írt erről: „Ó távoli vad hazám! Ismeretlen barátaim! Távoli és nagy családom! Fájdalmaid visszavezettek hozzád … ennek az őseredeti, megszelídíthetetlen nemzetnek vagyok fia.” Pest vármegye a nagylelkű adományt azzal próbálta viszonozni, hogy nemes tettéért nemességet kért számára az uralkodótól.
Bár az uralkodó nem hajlott a kérés teljesítésére, a nemes gesztus nem ment feledésbe, mert a szegedi költő, Juhász Gyula – kinek városa az 1879-ben pusztító árvíz után hasonló segítséget kapott – versbe foglalta az emlékezetes adományokat Liszt Ferenc emlékezete című költeményében.
Magyarságára ébredésétől kezdve a zenei életben is több módon igyekezett jelen lenni. 1840-ben a Pest-Budai Hangász Egyletnek tett alapítványával a Nemzeti Zenede alapjait rakta le, melyből a Zeneakadémia 1875-ben nőtt ki, és ő lett az első elnöke. „Legjobb óráim azok, amikor professzorkodom az új Zeneakadémián.” Nevét 1925-ben, az ötvenéves jubileumkor vette fel az intézmény.
1856-ban az Esztergomi ünnepi mise hangjai mellett szentelték fel a Bazilikát, 1867-ben pedig a Koronázási mise emelte az ünnep fényét. Többek között ezekért a munkákért kapta hatvanadik születésnapja közeledtével – „hogy az országnak megtartassék” – a királyi tanácsosi címet (díjmentesen) és az udvartartás művészi célokra szánt alapjából évi 4000 forint kegydíjat Wenkheim Béla Ő Felsége személye körüli miniszter előterjesztésére.
Amikor 1873-ban művészi pályafutásának ötvenedik évfordulóját ünnepelte – az ünnepelt közönségét a Chistus oratórium bemutatásával örvendezetette meg – a vallás- és közoktatási miniszter, Trefort Ágoston érdemjel adományozására tett indítványt a Minisztertanács október 31-i ülésén. Ezt a jelenlévők, miután a Ferenc József Rend középkeresztjét és a III. osztályú Vaskorona Rendet már birtokolta Liszt Ferenc, és királyi tanácsosi címet, valamint kegydíjat pedig már kapott, nem tartották indokoltnak. Ennek ellenére az Ő Felsége személye körüli miniszter a Ferenc József rend középkeresztje csillaggal kitüntetést adományozta, mely tényt 1874. január 3-án a Minisztertanács tudomásul vett.
Születése századik évfordulóját is megünnepelte az ország, erre a Minisztertanács 1911. június 15-i határozatával 50000 koronát különítettek el, a külföldi vendégek és művészek tiszteletére rendezett estélyre pedig 4815 koronát költöttek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski tegnap
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor tegnap
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója tegnap
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse 2024.05.11.
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 2024.05.11.